Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= MŰHELY s-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM modernitásban számukra oly előnyös üzleti modorukat a múltból hozták, magyarán családi és mentalitásbeli kontinuitás volt a XIX. század elejének zsidó terménykereskedői és a századvég iparmágnásai között. Az empirikus kutatások azonban el kell, hogy bizonytalanítsanak minket. Bácskai Vera a XIX. század első felében munkálkodó pesti nagykereskedők szellemiségét vizsgáló kötetében több, számunkra fontos megállapítást is tesz. Egyrészt rámutat, hogy a zsidó kereskedők körében sem beszélhetünk egységes mentalitásról, a zsidók között tradicionális és a vállalkozó típusúak egyaránt megtalálhatóak voltak, ráadásul az e felekezethez tartozók között az előbbiek voltak többségben.86 Másrészt: a társadalmi rangemelkedés nemesítéssel és ingatlanvásárlással járó folyamata a zsidó kereskedők egy része számára is vonzó lehetőségnek számított, anélkül, hogy ez a lépés kereskedelmi vállalatuk végét jelentette volna. Sőt, Bácskai szerint a nemesedés „a vállalkozói pálya emeltyűje” volt.87 Ezek mellett Bácskai kutatása szerint az 1848 előtti cégeknek csupán az ötödé érte meg az 1870-es éveket.88 Végül Bácskai eredményei közül érdemes kiemelnünk még azt is, hogy a Hanák elméletében oly egyértelműnek tűnő „terménykereskedőből iparmágnás” családi pályaívvel szemben a tartósan a pályán maradó, a század elején terménykereskedelemből meggazdagodók valójában nem az iparba fektették tőkéjüket a század második felében, hanem a kereskedelmi és a bankszektorban fialtatták pénzüket. Kövér György kifejezésével élve, kereskedő-bankárok lettek.89 Az ipari befektetések az 1848 után betelepülőkre, illetve az ekkor kereskedelmi pályát kezdőkre voltak jellemzőek.90 Bácskai kutatása alapján tehát úgy tűnik, hogy a XIX. század első felében nem létezett a zsidóság körében egységes gazdasági mentalitás, és a Hanák által leírtakkal rokonítható vállalkozói típuson belül sem volt a szellemiség öröklődése olyan egyértelmű, mint Hanáknál. A páriakapitalizmus-elmélete tehát, bár egy viszonylag kerek történetet ad elő a zsidó gazdasági sikerek keletkezéséről, sok szempontból vitatható, alaposabban végiggondolva pedig kételyeket ébreszt az olvasóban. 86 BÁCSKAI 1989. 45-87 BÁCSKAI 1989. 79., 140-170. 88 BÁCSKAI 1989. 22. 89 KÖVÉR 1987. 321 - Bácskaiéhoz hasonlóan Kövér pesti kereskedő-bankárokat egy 1840- 1873-as időmetszetben vizsgáló kutatása is igen sokszínű mobilizációs utakat mutatott ki a zsidó nagykereskedőknél. KÖVÉR 2012. 90 BÁCSKAI 1989. 90-110., 217. - Hanák kapitalista szellemről szóló megállapításait Halmos Károly is vitatta. HALMOS 2005. 164-170. 19 5-
