Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

KISEBB KÖZLEMÉNYEK

GELENCSÉR JÓZSEF

Momentumok a székesfehérvári Sóstó történetéből *

A kereszténység/keresztyénség és az iszlám közötti, különböző frontokon és módon zajló küzdelem több mint évezredes. Elszenvedői közé tartoztak az egykori Magyar Királyság népei is. A muszlim vallást követő Oszmán Birodalom a XIV. század végétől kezdődően fenyegette a magyar állam határait. A hatalmas erőforrásokkal rendelkező, agresszív birodalomnak a XVI. század első felében a Magyar Királyság már képtelen volt ellenállni. A mohácsi csatát követően Buda elestével (1541) megkezdődött a mintegy 150 éves oszmántörök uralom.

Az iszlám — vagy ahogy ők nevezték, az „igaz hit” — harcosainak fontos hódítási célpontja volt a középkori magyar királyok koronázási és temetkezési helye, az ország egyik központja, Székesfehérvár. Ráadásul a város Veszprémmel, Várpalotával, Tatával, Pápával együtt a Kelet- és Közép-Dunántúl védelmét ellátó végvári rendszernek is fontos láncszeme volt. A vár, illetve a város védelmi rendszeréhez tartozott a települést körülölelő mocsaras vízivilág, melynek egyik elemét a máig meglevő székesfehérvári Sóstó adta. Az alábbiakban a következő kérdésekre keresem a választ:

1. ) Miben határozhatók meg a Sóstó jellegzetes vonásai, milyen a fekvése?

2. ) Kitől származik a Sóstó első írásos említése?

3. ) A Sóstót és környékét mennyiben használták katonai célra a középkorban, a török idők alatt, majd azt követően?

* Ezzel az írással külső munkatársunkat, az idén 70 éves dr. Gelencsér Józsefet köszöntjük. A szerkesztőség és a magam nevében kívánok neki Istentől áldott sok-sok alkotóévet és jó egészséget! (- Hudi József főszerk.)

175