Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= Forrásközlés s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM Más alkalommal is fordultak elő ilyen ügyek — hiába való munkák. Más fajtát említek: Valami kiküldetésben járt Morvay titkár Kékkőben73 s meg volt bízva, hogy vizsgálja meg a pénzügyőri szakaszt is. Napok múlva visszatért és jelentette, hogy a szakaszt nem vizsgálhatta meg, mert a szakaszvezető külszolgálatban volt, — a többi pedig azt tudva, a korcsmában kuglizott. Erre az igazgató elrendelte, hogy én adjam ki a parancsot a szakasznak, hogy a szakaszvezető, ha külszolgálatba indul, ne az előírt naplóba, de külön ívre jegyezze fel a szolgálati előírást és ezt az ívet lepecsételve hagyja ottan, úgy, hogy csak az esetleg megejtendő vizsgáló elöljáró tudhassa azt, hogy a szakaszvezető mikor, hová s mi célból s mely időre távozott a külszolgálatba, s a többi legénység ezt pedig ne is sejthesse. A fogalmazványra ráírtam „Rendeletre”, az approbátiónál kérdi az igazgató „miért van ez a megjegyzés”? Megmondtam neki, hogy a parancs tartalma kissé szabályellenes, mert a kivonuló szakaszvezető köteles a naplóba jegyezni kirándulásait, sőt köteles a helyettesét is kijelölni — és főleg a kékkői pénzügyőrök csak vasárnap délután szoktak a laktanya mellett lévő ház udvarán kuglizni — ők minden percben otthon lehetnek — ők vasárnap délután csak rendkívüli okon teljesíthetnek szolgálatot, szolgálatmentesnek érezhetik magukat, ily szabad délutánon — így volt M. titkár ottlétekor is, ő vizsgálhatta volna a szakaszt, a laktanyai cseléd haza a laktanyába hívhatta volna az összes legénységet, de M. azt nem kívánta — ilyen körülmények között nem vállalhatok felelősséget a kiadandó parancsért. Ezen ellenvetésem nem ért semmit, — ki kellett adni a parancsot, mert még azt állította a pénzügyigazgató, hogy ilyen parancs az előbbi helyén, Szolnokon is ki volt adva, s ha ottan bevált — akkor az itt is jó lesz. Már el volt felejtve ez a parancs história, mikor megjelenik Buba, p. ü. felügyelő, s hoz egy jó nagy lezárt csomó szolgálati előírást Kékkőből s elmeséli, hogy mi történik Kékkőben, milyen szabályellenességeket visz végbe az ottani szakaszvezető, még pedig parancsoló rendeletre, — ő ezt nem tudja elhinni s csak azért jelentkezik a p. ü. igazgatóságnál, hogy meggyőződhessen arról, vájjon való e az, amire a kékkői szakaszvezető hivatkozik, vájjon nincs e valamely tévedés? A pénzügyigazgató régen megfeledkezett a rendeletére kiadott parancsról, rögtön kikerestette az illető actákat. Meglátják az eredeti fogalmazványt, nyomban ráismertek az én eredeti kezem írására és engem azon melegiben becitáltak maguk elé. Keményen faggatnak arra nézve, hogy mi okon adtam én ki ezen parancsot — végigolvasom a fogalmazványt, 73 Kékkő (Hrad) Nógrád vm., balassagyarmati járás, 1890-ben 1189 lakosa volt. JEKELFALUSSY 1892. 1232. Ma Modry Kamen, Szlovákia.-S 163 3-