Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-= Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám tiltásában, a céhekből való kizárásban, a nemessé válás útjának elzárásában nyilvánult meg. (A nemességszerzés a konkurens kereskedő kisebbségek, például a korábban domináns görögök előtt nyitva állt, egyszersmind gátját is képezte a vállalkozói mentalitás kialakulásának). Páriahelyzetük következtében Hanák szerint azonban (paradox módon) a zsidóság a „kirekesztés speciális előnyeit élvezhette”.67 Mik voltak ezek az előnyök? A városi letelepedés tiltása miatt közel éltek a terményekhez, amelyek felvásárlás és értékesítés, valamint a különböző haszonvételek bérlése a XIX. század elejének konjunkturális időszakában kiváló üzletnek bizonyult, komoly profitot termelt. Ezt a pénzt viszont, Hanák értelmezése szerint, a zsidóságot sújtó tiltások miatt nem tudták birtok- vagy házvásárlással elkölteni (nem tudtak — az ő kifejezésével — „holt tőkét” képezni belőle), ezért rákényszerültek egy újfajta „beruházási stratégia” kialakítására, „arra, hogy felhalmozott tőkéjüket ismét az üzletbe fektessék, bővítsék, és új ágakra terjesszék ki vállalkozói tevékenységüket.”68 így végső soron páriasorsuk rákényszerítette őket, hogy példás kapitalistaként, „pontosabban, üzletszerűen”69 dolgozzanak és könnyen mobilizálható tőkére tegyenek szert. Mire a század közepére a birtokszerzés lehetősége megnyílt a zsidóság előtt, vállalkozói szellemük rögzült, apáról fiúra szállt, így a pár nemesség felé gravitáló család (mivel a kikeresztelkedés mindig reális lehetőség volt) kiesése nem okozta a zsidóság gazdasági dominanciájának megtörését. A XIX. század első felében megizmosodott zsidó kereskedők (vagy utódaik) aztán mozgó tőkéjüket előbb a vasút és gőzhajózás fejlesztésébe, majd a kiépülő malomiparba fektették, végül a század második felében egyre nagyobb részesedést szereztek a kibontakozó magyar iparvállalatokban és a hitelüzletben.70 A XVIII. század végén pályájukat toprongyos házalóként kezdő zsidók déd- és ükunokái tehát a XIX. század második felére bankárokká és iparmágnásokká avanzsáltak. A páriakapitalizmus-elmélet Hanák-féle verziója nem maradt teljesen hatástalanok a magyar társadalomtudományos gondolkodásban, ugyanis egyes elemei későbbi munkákban is felbukkantak, például Karády Viktor egy tanulmányában. Karády a magyarországi zsidóság polgárosodás és modernizáció terén elért kimagasló eredményeit magyarázva tér ki gazdasági sikereikre. Bár a 67 HANÁK 1992. 26. Saját fordításom. 68 HANÁK 1991. 19. 69 Uo. 70 HANÁK 1992. 37., 39. 15
