Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-s Forrásközlés s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM tanulni. Budapest, akkor Pest, még egészen német volt, csúnya kiejtéssel, „Wir sámer Pester Birger”.6 „Werst nit auf! gestigen wert nit obi gefoll”. Csakhogy én tisztán is tudtam németül. Iparkodtam megfelelni. Dr. Weis, városi orvos, távolabbi rokonom egyik napon ott a mesteremtől kérdezi előttem: „Hát a kis rokon hogy viseli magát”? Mire a mester ezt válaszolta: „Der Wille ist stark, aber das Fleisch ist noch schwach”.7 Budapesten a bátyámhoz, Ágosthoz szálltam, ő akkor, mint péksegéd dolgozott, s ha jól emlékszem, Helfenstein Mátyásnál. Ott megkedveltem én is az ő mesterségét és pékinas lettem, özv. Helfenstein Josephanál, kinek a Kerepesi úton volt az üzlete, a „Beleznai Kerttel” szemben. Minden 24 órában 4-szer sütöttünk s az egész tanulás alatt egyszer sem aludtam ki magamat, mert a sütés mellett volt még sok más dolgom is. A süteményt a nagy városban 4-szer hordtuk szét, sokszor állva aludtam el. Eszembe jut, egyszer a műhelyben fent vagy 2 méter magasságban egy szál deszkán aludtam, álmomban lezuhantam, éppen a kovászos kád mellé estem a téglás kövezetre, erősen megütöttem magam, de annyira álmos voltam, hogy a fájdalmat nem érezve, a teknő alá bújva, tovább aludtam. Ha véletlenül a „Kádra” zuhanok, akkor biztosan csonttörést szenvedtem volna. Egyszer a szüleim eljöttek Pestre engem meglátogatni, elvittek az első este a nemzeti színházba, de ott is elnyomott az álom, az előadásból semmit sem láttam, folyton aludtam. A tanulási időm 3 év volt, ez alatt testben semmit sem fejlődtem, mindég „Kleinigkeit”-nek8 neveztek. Mikor felszabadultam, haza mentem, ahol magamhoz jöttem, aztán megkezdődött a vándorlás. Szerencsétlenségemre ismét B[uda] pestre kerültem, mint budapesti kitanult hamarosan kaptam helyet, vicesegéd lettem, még pedig az első, legnagyobb üzletben, Schmidlechernél, azonban csak rövid ideig bírtam a nagy munkát, könyökig érő, nagy tésztákat kellett dagasztanom, a melyből a kezemet alig bírtam kihúzni. Elkeseredésemben, hogy én a pékmesterséghez gyenge vagyok, szabóinasnak álltam be Reznitsekhez. Ennek a boltja az Úri-utcában, lakása pedig a Király-utcában volt. Vasárnapokon, ebéd után nekem, mint inasnak kellett a szakácsnénak az edénymosogatásnál segédkezni, azért, hogy a cseléd mielőbb 6 Magyarul: Pesti polgárok vagyunk. Irodalmi németséggel: Wir sind pester Bürger. 7 Magyarul: Az akarat erős, de a test (itt: hús) még erőtlen. 8 Magyarul: apróság. 139
