Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
Műhely ~ Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám nyos gondolkodásból. Itthon Bibó István próbálta revideálni a tézist a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című tanulmányában. Egyrészt a zsidók emancipációjuk előtti kívülállását egyértelműen a keresztényeknek rótta fel, azaz kirekesztettségként írta le. Bibó szavaival élve: „A [keresztény] vallási képzetek és a társadalomszervezet együtt határozták meg tehát azokat a feltételeket, melyek között az európai zsidóság a középkor, s nagyobbrészt az újkor hosszú évszázadai alatt élt: néha területileg is zártan és elkülönülten, néha szabad mozgási lehetőségben, néha a hatóságok és társadalom kifejezett rosszindulatától körülvéve, néha hagyományosan rendezett és kiszámítható közlekedésben a környező világgal, néha szigorú, kicsinyes és hátrányos jogi szabályozások közepette, néha csak néhány meghatározott közjogi és hivatalviselési korlátozás mellett.”55 Másrészt Bibó a zsidó gazdasági sikereket nem a páriasors rögzítette erkölcsi dualizmusból vezette le, hiszen az súlyosan dehonesztáló volt a zsidóságra nézve. O is a kívülállóságból indult ki, amely véleménye szerint a zsidóság számára egy „morális és intellektuális feladatként”56 jelent meg és kifejlesztett bennük egy minden lehetőséget megragadó, „racionális alkalmazkodást” 57 különös tekintettel a legracionalizáltabb területen, a pénzügyi ügyletek terén. így amikor a racionalitást a siker kulcsává tevő kapitalizmus bontogatni kezdte szárnyait, akkor a zsidóság komoly előnybe került.58 Ha jobban szemügyre vesszük Bibó elbeszélését, talán még ebből a meglehetősen tömör összefoglalóból is világossá válhat számunkra az a furcsa helyzet, amelyre Bolgár rámutat: tudniillik, hogy Bibó Weber fogalmi készletét használta, de a német tudóssal gyökeresen ellentétes álláspontra jutott azzal, hogy a zsidóságot a kapitalizmus előfutáraivá tette. Az uzsorást felváltotta a modernitás tisztességes vállalkozója. Bár az elméletet morális szempontból már nem érhette kifogás, kidolgozottsága nem mondható igen átgondoltnak és aprólékosnak; Bibó nem meséli el, hogy a kirekesztettség mi módon vezet racionalitásra.59 Bolgár olvasatában a Bibó által kifundált értelmezést Hanák Péter bontotta ki részletesebben, ő kreált megragadható történeti narratívát a revideált elméletre alapozva. Erre vonatkozó gondolatait Hanák több munkájába is belecsempészte, legrészletesebben azonban egy Históriában megjelent ismeretterjesztő 55 BIBÓ 1984.187-188. 56 BIBÓ 1984.198. 57 BIBÓ 1984. 198. Kiemelés az eredetiben. 58 BIBÓ 1984.197-198. 59 BOLGÁR 2016. 24-25. 13