Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 1-2. szám
s Műhely 3-Acta Papensia XX (2020) 1-2. SZÁM tenyésztést és a szőlőművelést tették lehetővé. A kortársak megítélése szerint a Deák birtokok legtermékenyebb részei mindenütt a rétek voltak, évente azonban csak egyszer kaszálták őket. Jól jövedelmeztek, és viszonylag jó minőségű bort adtak a szőlőhegyek is, míg a dombos, gödrös szántóföldeket kevésbé tartották termékenynek. A szántóföldeket háromnyomásos gazdálkodással művelték meg, az őszi és tavaszi vetés mellett ugart is hagytak.10 A Deák család osztatlan, közös birtokát, valamint az ezekből származó jövedelmeket legrészletesebben Zala megye 1835-ben elkészült nemesi birtok- és jövedelem-összeírása vette számba.11 Mivel az országgyűlési költségek jövedelemarányos kivetése céljából készített birtokösszeírás nem felmért, hanem csupán bevallott adatokat rögzített, a jövedelembecslés pedig nem a valóságos bevételek alapján, hanem megyei kulcs segítségével, egységes átszámítással történt, óhatatlanul sok benne a hibalehetőség és a pontatlanság. Az adatokat annál inkább fenntartással kell kezelnünk, mert a tíz-tizenöt évvel később végrehajtott mérnöki felmérések a Deák család esetében nagyobb birtoktesteket vettek számba, és az egyes művelési ágak aránya is némileg eltérő volt.12 Az 1835- ös nemesi jövedelembecslést elemezve tehát igazából nem önmagukban az adatok lényegesek, inkább csak tájékoztató jellegűek, és elsősorban a birtok- és jövedelemszerkezet hozzávetőleges arányainak érzékeltetésére alkalmasak. Az összeírás a Deák család birtokai közül a Hertelendy Anna-féle örökségből származó nemesapáti, orbányosfai és tófeji részbirtokokat nem vette számba. Nem tüntették fel a Deák Antal által Csány Klárától 1824-ben Köveskúton vásárolt három jobbágyhely13 jövedelmét sem, csupán a legnagyobb, kehidai, koppányi, felsőkustányi és söjtöri birtoktesteket. E négy település határában Deákéknak 1203 és fél holdnyi nemesi földbirtoka volt.14 Rendelkeztek 10 MNL ZML Általános adóalap összeírás, 1828. Kapornaki járás, Kehida és Söjtör (az összeírások megjegyzés rovata); FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. 2. köt. 193., 247.; Zala megye leírása a reformkorban. (Zalai Gyűjtemény 23.) (Közzéteszi Bencze Géza) Zalaegerszeg, 1986. 91., 95-96. 11 MNL ZML Zala vármegye nemesi birtokainak és jövedelmeinek összeírása, 1835. Kapornaki járás No. 45. Kehida (itt írták össze a koppányi és a söjtöri javakat is), Szántói járás No. 18. Felsőkustány. Az összeírás megyei összesítőjét elemzi: SIMONFFY Emil: A zalai nemesség jövedelmei 1835-ben. = SZabó István emlékkönyv. (Szerk. Rácz István) Debrecen, 1998. (a továbbiakban: SIMONFFY 1998.) 406-420. 12 Vö. MOLNÁR András: Deák Ferenc, mint „mezei gazda”. = Levéltári Szemle 1992.1. sz. 36., 41.; MOLNÁR 1993. 60-61., 67-70. '3 A birtokvásárlásról: MNL ZML kgy. jkv. 1824:1757. '« A földterület nagyságát ekkoriban 1200 négyszögöles, úgynevezett magyar holdban számolták. 10
