Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 3-4. szám
-H Újraolvasó 3-Acta Papensia xx (2020) 3-4. SZÁM kezdeményezés a Pápával rivalizáló megyeszékhelyen, Veszprémben fel sem merült, mivel ott kevesebb orvos, seborvos működött. Jelen közleményben az Orvosi Tár két írását tesszük ismételten közzé. Az első a pápai egészségügyi intézmények 1843-ban készült leírását és statisztikai adatait, a második a Pápai Orvosegylet megalakulásáról szóló tudósítást tartalmazza.16 Az első közlemény alapja ,,A’ pápai gyógyintézetek’ jegyzőkönyveinek rövid kivonata” c. nyomtatvány lehetett, amelyet várostörténeti kutatásaink során az 1990-es években az uradalmi levéltárban találtunk meg és a kórház jubileumi kötetében közöltünk.17 Akkor azt írtuk, hogy a jelentést valószínűleg felsőőri Cseresnyés Sándor főorvos készítette. Ezt megerősíti az Orvosi Tár közleménye is, mivel tudjuk, hogy Cseresnyés a folyóiratnak nem csak olvasója, hanem aktív munkatársa is volt. Legújabb kutatásunk során arra is fény derült, hogy az Orvosi Tár 1843-as cikkét több fővárosi hírlap is átvette. A Jelenkor július 2-án, a Hírnök július 16-án minimális változtatásokkal közölte a pápai híradást.18 Azt, hogy a pápai orvostársadalom vezéregyénisége 1848-ig Cseresnyés Sándor volt, a Pápai Orvosegylet megalakulásáról szóló írása is megerősíti. 1848- ban megyei első főorvossá történő kinevezése és Veszprémbe költözése azonban megváltoztatta az egylet jövőjének alakulását. 1848-ban a hivatalos iratok között „pápai sebészegylet” szerepel, ami arra utal, hogy ebben az évben az orvosegylet működése már csak korlátozott keretek között folytatódott. A Pápai Orvosegyletről fontos tudni, hogy tagjai csak egyetemi orvosi, sebészi, gyógyszerészi oklevelet szerzett szakemberek lehettek. Egyszerű borbélymester, aki nem rendelkezett seborvosi diplomával, a seborvosi munkához (érvágás, köpölyözés, piócázás, kisebb sebek gyógyítása stb.) nem értett, netán más „alantas” vállalkozással (pl. kocsmáros) is foglalkozott, nem lehetett tagja az egyletnek. A követelményeket 1848-ban Messzerer György székesfehérvári borbélylegény sebészegyleti felvételi kérelmének elutasításakor is megfogalmazták.19 Az eset arra hetően 1846-ban - vidéken az elsők között - megalakult a pápai orvosegylet. Cseresnyés Sándor főorvosnak, az egylet elnökének ösztönző szerepét kell látnunk az egyleti tagok buzgó munkálkodásában.” (136.) 16 Honi gyógyintézetek. = Orvosi Tár 3 (1843) 3. kötet, 9. sz. 215., CSERESNYÉS Sándor: A pápai orvosegylet megalakulása. = Uo. 3 (1847) 11. kötet, 7. sz. (február 14.) 97-99. 17 MEZEI 2007b. 73-74. 18 ,,A’ pápai gyógy-intézetek jegyzőkönyveinek rövid kivonata.” = Jelenkor 12 (1843) 52. sz. (július 2.) 269., Hírnök 7 (1843) 56. sz. (július 16.) 28. 19 HUDI 2001.132-135. 399
