Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 1-2. szám

-= Újraolvasó =Acta Papensia xx (2020) 1-2. szám

a prot[estan]sok oly nagy ellenségétől, Gróf Hofíkirchen komáromi várparancsnoktól.192

Harminczegyedik árva ekklésia Csúz. Komáromvármegyében vagyon. Földes urai: idősbik Csúzy Gáspár, Ernyei István, Hunyady Elek, Édes Pálné, méltóságos referendarius Végh Péter193 etc. Paraszt helység.

Ötvenharmadik esztendeje, hogy tolláltatott az exercitum, nem földes úr, sem vármegyék, hanem csak egy Berek János nevű Plebánus fortélya által.194

Az exercitiumért sohasem instáltak.195

Helv Confession levők vágynak benne 228, pápisták 511, Lutheránusok 34. Két mértföldre járnak az isteni szolgálatra, nevezetesen Madarra.

Megvagyon az elvett templom, de a pápisták birják, vagyon erejek újnak építésére.

Pápista mester és nótárius vagyon, azért gyermekeiket vidéki helyen nagy költséggel taníttatják.

A plebánus teszi a keresztelést, egyházkelőt, esketést, temetést, de a rendes stólán kívül sem vészen [mást],

Contributiot fizetnek a Helvetica] Confession levők 288 flor[enos].

Domestica Cassába 112 florjenos] és 14 dénár.

192 Karl Ludwig von Hofkirchen / Hoffkirchen (1625 körül - Bécs, 1692. március 8.) 1652- től királyi kamarás, 1683-tól titkos tanácsos. 1671-1672-ben komáromi várparancsnokként a protestánsokat üldözte. 1673-ban a várat bástyákkal erősítette meg. Drahosóczi András főkapitányhelyettes (1671-1684) is komoly szerepet játszott a protestánsok üldözésében. 1675. március 9-ig a pozsonyi vésztörvényszék által elítéltek közül 20 lelkészt a komáromi várban tartottak, az áttérést megtagadó 3 lelkészt ekkor Lipótvárba szállították. HOLÉCZI1821. 191., BORSOS 1911. 47-49., PAYR 1924. 527., PÁLFFY1997. 284-285.

193 Verebi Végh Péter (Vereb, 1725. december 12. - Buda, 1802. április 15.) Habsburg-hű katolikus köznemes, Fejér és Komárom megyei birtokos. Végh Péter (1671-1751) udvari titkár, valamint csúzi és puszta-szent-mihályi Csúzy Julianna (1695-1782) gyermeke. A Magyar Kancellária írnokaként (cancellista) kezdte, e szerény állásból emelkedett magas méltóságokba. Koronaügyész (1762-1765), 1770-től kamarai tanácsos és a Szent István-rend kincstárnoka, 1782-től megszakítással haláláig Baranya vármegye főispánja, királyi személynök (1780-1789), 1795-től országbíró volt. Szolgálatait a Szent István Rend lovagja kitüntetéssel ismerték el. FALLENBÜCHL 1992. 283-334., NAGY 2007.159-160.

194 Csúzról a XVIII. század elejéről két lelkészt ismerünk név szerint: 1712-ből Gyarmati Jánost, 1713-ból Debreceni Jánost. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 146.

195 Csúz a türelmi rendelet után Perbete anyaegyház egyik filiája lett, a gyülekezet teljes létszáma 1169 lelket számlált. Csúzon 1808-tól praeorans rektorok szolgáltak. MEZEI 2004.162., KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1.170.- 177 s-