Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 1-2. szám

-s Újraolvasó s-Acta Papensia XX (2020) 1-2. SZÁM

Itten tollaltatott az exercitium, a mint az öregek reá emlékeznek, és a mint egy bizonyos inquisitióból kitetszik, 1674 esztendőben.119 A templomnak köveiből más templomot épitettek a Pápisták magoknak, de ismét a Rákóczy tumultusának alkalmatosságából Praedicátort vittek bé, és 3 évig közöttök szolgálatot tett, - kit is Szoboszlay Istvánnak hivtak. Elmúlván a kurucz háború, ismét kiverték a Praedikátort közülök, és azolta nem volt, melyet bizonyos Írásból megmutathatnak.120

Vagyon ez helységben páros személy 184.

Özvegyasszony 12.

Ifjak és leányok 15 esztendősök, és felyül 125.

Tizenöt esztendősön alól gyermekek és leányok 251.

Itt summa 572.

Contributiót adnak.

Domestica cassába is fizetnek.

Tizenkilenczedik árva ecclésia Nagy-Megyer, mezőváros, Komárom vármegyében situáltatott; az istenitiszteletnek csak egyrésze, t. i. a könyörgéstétel a mester által gyakorol tátik benne. Helvetica] confession lévők ebben a gyülekezetben találtatnak 735-en.

A földesura Gróf Zichy s succesorai, pápisták. Az egész helység 87 és fél sessióból áll, melynek hetedrészét curiálista nemesek birják, t. i. 13 egész Curiát121, de minthogy a nemesek elszaporodtak, és a magok örökségen el nem férhettek, sokan közülök az Uraság sessióit árendába birják, mint egy 27-et, és azon laknak.122

Az ekklésia, a mint már feljebb emlittetett, árva, mert 1718 esztendőben királyi parancsolat által mind a praedikátor, mind a mester az exercitiumtól eltiltattak, mindazáltal a parancsolat után is a mester csakugyan megmaradott,

119 1674-ben Szentgyörgyi János volt a lelkész Csicsón. Utána még egy lelkészt említenek a források dátum nélkül: Szoboszlai Istvánt. Szoboszlai életrajzában bizonytalan adat olvasható: „1680-as évek? Csicsó (Komárom m.)?” Későbbi szolgálati helyei: Apácaszakállas (1712), Szap (1720), Ekecs (1727-1733: részegség miatt elbocsátva), Megyercs (1733-1737). KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009.141., 625. Jelen összeírásban új adat, hogy 1709-1712 között szolgálhatott Csicsón.

120 A türelmi rendelet után Csicsó anyaegyházzá szerveződött, 1817-ben a gyülekezet 532 lelket számlált. Első lelkésze, Vajda Péter 1784-1793 között szolgált. MEZEI 2004.160., KÖBLÖSKRÁNITZ 2018.1. 158.

121 Nagymegyer mezőváros a komáromi váruradalom tartozéka volt az újkorban, az összeírás idején már a Zichy család csicsói uradalmának része. A kuriális nemesek 1729-ben kértek és kaptak királyi új adománylevelet udvartelkeikre. FÉNYES 1994.138-141., FELHŐ 1970.144.

122 1848 előtt már 298-ra emelkedett a nemes családok száma. FÉNYES 1994.139.

161 s-