Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 1-2. szám

-= Újraolvasó =­Acta Papensia xx (2020) 1-2. szám kelőért 6 garast. Esküdtetőért - ha falubeli, 12 garast, ha vidéki, 6, 7, 8 frtot is, a temetéstől ordinarie 1 flor[enum]; de ha haldokló voltát meg nem jelentette, az ordinariummal együtt 5 flor[enos]. Ez is Praedikator lakóhely volt89, de Szö­rényi akkori veszprémi püspök90 hatalmasul elfoglalta.91 Tizenkettődik árva Ecclésia Ürmény Nyitra vármegyében, földesura az itt lakó parasztoknak, Mélt[óságos] Báró Hunyady János, és [az] Örményi familia. Vágynak benne nemesek is. Nem emlékeznek rája a mostani élő emberek, mi­kor vétetett el a templom, mindazáltal bizonyos az, hogy Exercitium volt; mert a református esperesnek lakó helye is volt.92 Hogy templomjokat elvették, azután Mélt[óságos] Generális Beleznay93 cu­rialis fundusára jártak istenitiszteletre, ezt sem szenvedhetvén a vármegye, a Levitát kiűzte a városból.94 Tizenharmadik árva Ecclésia Imely Komárom vármegyében, melynek föl­desura az esztergomi érsek. Senki nem emlékezik reá, hogy mikor tolláltatott az exercitium, hanem azt hallották, hogy a Lengyel katonák elől, kik a Törököt 89 Alsószőlős egy korai prédikátorát ismerjük név szerint: Nemesnépi Dánielt, aki 1609-ben szolgált itt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009.119. 90 Szörényi nevű veszprémi püspök nem létezett a XVII-XVIII. században. 91 Alsószőlős / Alsószőllős a türelmi rendelet után Ürmény és Martonfalva filiákkal anya­egyházként újjászerveződött, 1817-ben 176 lelket számlált. Első prédikátora 1783-1794 között Ba­log Benjámin volt. MEZEI 2004.163., KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1.101., 123. 92 Ismert ürményi lelkészek: Almási Gergely (1595), Veresmarti Mihály (1599-1604,1610-ben katalizált, pozsonyi kanonok lett), Kórósi István esperes (1648-1654), Borbély István vagy György (1655 után). KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 312., 473., 667. 93 Pilisi Beleznay János (?, 1673 kr. - Pilis, 1754. október 27.) Pest vármegyei birtokos, Bugyi és Pilis helység adománybirtokosa; kuruc ezredes, majd császári-királyi tábornok (1744-től ve­zérőrnagy, 1754-től altábornagy). Evangélikus kisnemesi családból származott, édesapja Belez­nay János (fi72o), édesanyja ürményi Kováts alias Pintér Magda volt. A pilisi evangélikus temp­lom alatti családi sírboltban nyugszik. HECKENAST 2005. 53. - Az ürményi kúria Beleznay János anyai öröksége lehetett. 94 Ürmény a türelmi rendelet után újjászervezett Alsószőlős anyaegyház filiája lett. MEZEI 2004.163., KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1.101. 155

Next

/
Thumbnails
Contents