Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 1-2. szám
-s Kisebb közlemények s-Acta Papensia XX (2020) 1-2. SZÁM mátus lelkész felesége lett,47 míg másik leányát, Ráchelt Mándi Márton Gábor48 református lelkész, a korábban már említett Mándi Márton István főiskolai professzor öccse vette feleségül. János fiai közül ifjabb Zsoldos János később orvos, Veszprém vármegye „első rendes” orvosa (tiszti főorvosa) lett, Jakab pedig a családi hagyományt folytatva a lelkészi pályát választotta. Zsoldos Jakab az 1790-es években Debrecenben tanult, ahol Csokonai Vitéz Mihály is a tanítója volt. Meghallgatták a Csokonai ellen indított fegyelmi eljárások során is, amelynek a vége az lett, hogy 1795-ben a költőnek el kellett hagynia a Debreceni Református Kollégiumot.49 Zsoldos Jakab 1802-től Békésen volt rektor, 1805-ben pedig lelkésszé szentelték. Ekkor került Nagy- és Kispiritre, ahol 1807-ig működött, amikor is adászteveli lelkésznek hívták meg. Itt 1815-ig tevékenykedett, közben 1814 és 1819 között egyházmegyei pénztáros és egyházkerületi tanácsbíró is volt. Ebben az időben, 1817-ben „Egésség regulái” címmel versekbe foglalva, iskolai kézikönyvként kiadta bátyjának, Zsoldos János doktornak „Diaetetica” című egészségügyi könyvét. 1818-ban egyházmegyei aljegyző, 1819-től pedig jegyző lett. 1819-ben Ácsra hívták lelkésznek, ahol azonban csak rövid időt töltött, mert még abban az évben elhunyt. Mindkét felesége (Szalai Zsuzsanna, majd Őri Fábián Eszter) lelkész leánya volt. Zsoldos Jakab gyermekei közül Eszter Szentmiklósi Sándor református lelkész felesége lett.50 Zsuzsanna férjei közül az első Mándi Márton István Fiuk, ifjabb Sípos Sámuel (Kadarkút, 1813. február 12. - Csurgó, 1844. július 25.) református lelkész. Csurgón, Debrecenben, Berlinben tanult. 1838-tól rektor Kisújszálláson, 1841-1844 között Csurgón gimnáziumi tanár, 32 évesen hunyt el. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1. 891. 48 Mándi Márton Gábor (Balatonhenye, 1776 - Kösveskál, 1848. január 1.) református lelkész. Debrecenben, Pápán, Bécsben tanult. 1799-ben szentelték fel. Inkén, Kádártán, majd 1810- 1848 között Köveskálon lelkészkedett. Egyházmegyei és egyházkerületi tanácsbíróvá választottak, 1825-1841 között egyházmegyei pénztáros, 1841-1848 között veszprémi egyházmegyei esperes, 1837-től haláláig egyik egyházkerületi számvevő volt. Zala vármegye táblabírájaként is tevékenykedett. Kiváló méhész volt, 1810-ben kezdett méhészkedni. Nagysikerű könyvet írt Gazdaságos méhtartás címmel (Győr, 1816), melyet 400 előfizető 639 példányban rendelt meg. Kézikönyvét Wirtschaftliche Bienenzucht címmel németül is kiadtak (Pest, 1818). HUDI 2009. 126- 132., KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1. 62., 84., 758. 49 CSŰRÖS 1905. 445-454. 50 Szentmiklósi Sándor (fEte, 1843. július 8.) református lelkész. Szentmiklósi Timóteus református lelkész és Ardai Mária házasságából született Étén. Pápán és Debrecenben tanult, 1827-ben szentelték fel. Kömlődön (1827-1841), majd Étén (1841-1843) lelkészkedett, 43 évesen hunyt el. 1837-től haláláig egyházkerületi tanácsbíró volt. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2018.1. 941. 112
