Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 1-2. szám
s Kisebb közlemények s-Acta Papensia XX (2020) 1-2. SZÁM korabeli írásos dokumentum nem áll rendelkezésre ennek megerősítésére. Feltételezhető inkább, hogy a tanúk — a nagy időbeni távolság miatt — összekeverték a korábban szolgabírói hivatalt betöltő Mártonnal, összemosva a két generációt. így valószínűleg az armálisban adományosként szereplő Márton azonos keresztnevű apja lehetett a tanúk által többször emlegetett szolgabíró. Szintén a későbbi tanúvallomásokból tudható, hogy Márton, valamint a címereslevélben szereplő fia, János, illetve unokája, György is harcolt a törökök elleni háborúkban. Utóbbiak Batthyány Ádám seregében „táboroztak a török ellen”10 A XVII-XVIII. századi zalai összeírásokban 18-20 Soldos családfő is szerepelt. Ezek alapján a család központja egyértelműen Szalafő volt, ahol 15-17 Zsoldos (Soldos) családfőt is összeírtak ebben az időszakban, míg a környező településeken „csak” 1-1 lakott. Szalafőn a település szeres elrendezése sokáig őrizte a család nevét. A mai Templomszer nevű rész korábbi neve Zsoldosszer volt, itt élt a család tagjainak nagyobb része. A XVIII. század elején fokozódott az ellenreformáció és a Batthyány uradalom igyekezett kiszorítani a nemeseket az Őrségből, miközben az ottmaradók jobbágyi sorba süllyedtek. Ebben az időszakban nagy számban költöznek el a helyi nemesek, hogy nemesi jogállásukat megtarthassák és protestáns hitüket szabadon gyakorolhassák. Sokan kerültek ekkor közülük Pápára és környékére is. Ilyenek — egyéb mellett — a Szép, a Soós, a Zsohár vagy éppen a Zsoldos család tagjai is. A CSALÁD ELSŐ TAGJAI PÁPÁN A szentgyörgyvölgyi Zsoldos családból Pápán először Zsoldos György és Boldizsár szerepelt, akik 1732/33-ban már bizonyosan a városban laktak, mert ekkor már a nemesek összeírásában is szerepeltek, miután igazolták nemességüket. A testvérek 1740-ben másolatban bemutatták az 1638-as armálist a vármegyének. Az eredeti címereslevél ebben az időben a nagybátyjukénál, Zsoldos Jánosnál volt Péren, ahol ő licentiátus11 volt. György 1701 körül, Boldizsár pedig 1706 körül12 született Szalafőn. A testvérek neve a XVIII. század első felében az anyakönyvekben és az egyéb 10 MNL VeML IV. 1. e. Acta nobilitaria. Nemességvizsgálati iratok, Zsoldos család. 11 licentiátus (latin) = szabadalmas; katolikus püspöki engedéllyel papi tevékenységet ellátó laikus hívő [Pér a győri püspök birtoka volt, Zs. János katalizálhatott], 12 MNL VeML IV. 1. e. Acta nobilitaria. 23. d. A pápai nemesek 1741. évi összeírása.-= IO5 5-
