Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
Valamennyi mintán MS2 Bartington műszerrel mágneses szuszceptibilitást (MS) mértünk. Minden mintán háromszor mértünk MS értékeket és a három mérés átlagát használtuk fel az üledék jellemzésére. A minták mérési körülményei és műszeres háttere megfeleltek a korábban leírtaknak.15 A fúrás mintáinak szervesanyag-, karbonát- és szervetlenanyag-tartalom meghatározását a Dean-féle izzítási veszteség módszerével határoztuk meg. A szedimentológiai vizsgálatokat 42 csatornás (0.0001 and 0.5 mm között mérő) Easy Laser Particle Sizer 2.0 lézerszedigráf műszerrel és Fritsch szitasorozattal végeztük el. A minták előkészítése, a mérési feltételek megfeleltek a korábbi Sümegi (2018) publikációban leírtaknak.16 A pollenkoncentráció meghatározásához a Lycopodium spóratablettás módszert alkalmaztuk.17 Mivel Magyarországon ez a módszer még nem elterjedt, ezért röviden összefoglaljuk az eljárás lényegét. A tabletták meghatározott számú acetolizált Lycopodium spórát tartalmaznak. Nagyon fontos, hogy a feltárási folyamat első lépésében adjuk a mintához, mert így a feltárás során esetlegesen fellépő pollenveszteség azonos mennyiségű Lycopodium spóra elvesztésével jár, és ezáltal a jelző spóra és a fosszilis taxonok közötti arány változatlan marad. A számolást a megszokott módon végezzük azzal a különbséggel, hogy a Lycopodium spórák számát is feljegyezzük. Az értékelés során - mivel a jelző spóra kiindulási mennyisége ismert - az arányok segítségével könnyen kiszámolhatjuk az összpollenkoncentrációt, a pernyekoncentrációt és az egyes fosszilis taxonok koncentrációját is. A módszer előnye más abszolút extrakciós technikákkal szemben, hogy nem szükséges a fedőlemez alatti teljes területet kiszámolni. A szedimentációs ráta ismeretében pedig lehetővé válik a taxononkénti polleninflux (pollenszem/cm2/év) kiszámítása. A kémiai feltárás során kinyert pollendús szerves anyagot szilikonolajba ágyazva vittük tárgylemezre. Minimum 500 szárazföldi pollenszem kiszámolására18 törekedtünk, hogy statisztikailag értékelhető eredményt kapjunk. Valamennyi mintánál sikerült meghaladnunk az 500 terresztris virágporszemet. A mikroszkópi értékeléshez 600-1000 x nagyítást alkalmaztunk. A pollen- és spóraszemek meghatározását a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékén, a Természettudományi Múzeum Növénytárában, Magyar Álla-e Műhely =______________________Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám ____________________ SÜMEGI et al. 2015. 66-78. 16 SÜMEGI et al. 2018. STOCKMARR 1971. 615-621. 18 MAHER 1972- 531-553-
