Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-e Forrásközlés =­Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám kishitűség vett erőt36 rajtam — hogy ilyen körülmények között talán el sem tudom végezni a műegyetemet —, csak elmentem hozzá, elpanaszkodtam néki, hogy mi fáj nekem. Hát, elkezdett beszélni, hogy ezt verjen ki a fejemből, mert még egy ilyen jóeszű, és jól tanuló fiatalember nemcsak hogy [a] rokonságban sincs, hanem még az ismeretségi körében sem találkozik37. Olyan ügyesen tu­dott beszélni, hogy a végén kidüllesztett mellel mentem a lakásomra, folytat­tam a tanulást, és úgy fogott az eszem, hogy az csoda. Visszaadta a lelki egyen­súlyomat, és a magamba[n] való bízást. Hanem egyszer megjárta szegény Janka néni. Mikor az első szigorlatomra készültem, akkor is felkerestem egy ilyen alkalommal, mikor azután arra hi­vatkozott, hogy egy X nevű barátnéja van Kecskeméten, akinek a fia szintén műegyetemi hallgató. Egy nagyon szép, egészséges fiú, aki csak folyton tanult, tanult, meg is mondta az édesanyjának, ne hagyja azt a szegény fiút tönkre­menni a sok tanulástól, így feltétlenül rámegy az egészsége, stb. Vesztemre az­után megkérdeztem Janka nénit, hogy hogyan hívják azt a sokat tanuló szép és jó fiút, mikor megnevezte, hogy Szalay Sándor. Alig tudtam visszatartani ma­gamban a kacagást, mert bizony Janka néni tanácsát nagyon megtartotta a ba­rátnéja, mert a Szalay Sándor aTáply Zsiga bácsival együtt (32-36 éves férfiak voltak, mikor mi 19-20 évesek) közismert őstechnikusok voltak a műegyete­men, akiket akkor már én is lehagytam, mert nem volt meg néki az Analízis I- ből a colloquiumuk. Többet aztán én sem mentem lelki erősítésre a Janka nénihez, mert ugyan­ekkor megígérte: — Majd írok én a lelkem Juliskámnak is, hogy ne hagyja a Dezsőkét annyit tanulni, mert az jóra nem vezethet. — Ilyen elvei voltak szegénynek. De a ba­­rátnéi is csak ilyenek voltak. Egyszer ott voltam náluk, mikor a Kardhordó Ár­­pádné38 barátnéja elmondta, hogy nem bírja, hogy a lánya olyan messze lakik 36 A kéziratban: erőt vett, javítottuk. 37 értsd: található 38 Kardhordó Árpád (Pusztavirt, Komárom vm, i860 kr. - Bp., 1911. január 14.) katolikus vallású állatszelídítő, városligeti mutatványos, szivacskereskedő. Felesége Verseghy Nagy Fler­­mina volt. Kardhordó a városligeti mutatványosok különleges vezéregyénisége volt, aki a politi­kai életben is szerepet vállalt, mint „áljelölt”. Többször volt rendőrségi ügye. Különleges egyéni­sége Krúdyt is megihlette. Budapesten először valószínűleg 1883-ban, 23 évesen tűnt fel, miután Besztercén állatszelídítőként lépett fel és sikkasztás vádjával a rendőrség letartóztatta. A buda­pesti vizsgálati fogságban kiderült ártatlansága és felmentették a vád alól. A fővárosi cégbíróság 1900. július 28-án jegyezte be Verseghy Nagy Jozefin/Jozefa „szivacs, kagyló, pipere czikkek, sző­nyeg és keleti árú kereskedő” egyéni kereskedését, amelynek cégvezetője Kardhordó Árpádot nevezték meg. A cégnek két üzlete volt: egyik a Károly körút 18., a másik az Andrássy út 10.- 64 s-

Next

/
Thumbnails
Contents