Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
szivárgó vizekben oldva elsősorban ionok, kolloidok szállítódnak az üledékgyűjtő rendszerbe, és a mállatlan szilikátszemcsék eróziója minimális. Az üledékgyűjtőbe kerülő tápanyagok (pl. kálium, nátrium, stb.) hatására az algák elszaporodnak és így az üledékgyűjtő medencében finomszemcsés, szerves anyagban dús detritusz jellegű tavi üledék halmozódik fel. Ha a vízgyűjtő felszínén a növényzeti borítás természetes (pl. erdőégés) vagy mesterséges csökkenése következtében instabillá válik, akkor az erózió lepusztíthatja a vízgyűjtő talajrétegét és az alapkőzet mállott, regolitnak nevezett részét is, így az üledékgyűjtőben a mállás különböző fokán álló, illetve mállatlan szilikátszemcsék halmozódnak fel. Az üledékföldtani és geokémiai elemzések felhasználhatók az egykori növényzeti változások, antropogén hatásokra bekövetkezett talajtani változások rekonstrukciójára is, bár az üledékgyűjtőben felhalmozódott üledékes rétegek kémiai összetételéből nem lehet automatikusan, rutinszerűen az egykori talajtani változásokra következtetni.10 Ennek az az oka, hogy az üledékgyűjtőbe kerülő szemcsék eredete nehezen állapítható meg, mert a szervetlen anyagok között a bemosódó vagy eolikus úton behordódott, esetleg oldott formában szállítódó, de a tavi környezetben oldhatatlan csapadék formájában kiváló anyagok és az autochton komponensek keverednek. Ugyanakkor a szingenetikus és posztgenetikus diagenezis folyamatok révén az üledék kémiai összetétele is megváltozhat. A modell lényege az, hogy egy tó, láp vagy mocsár medrét és vízgyűjtő területét lehatárolják a vízgyűjtő geomorfológiai, illetve geológiai adottságai, a természetes vízválasztó vonala, határai. A vízgyűjtő területéről származó anyagok, a lejtők alapkőzetéből, talajából lepusztult anyagok mosódhatnak, szél által szállított por és virágporszemek hordódhatnak be és rakódhatnak le távoli területekről az üledékgyűjtőbe, illetve a tóban élt szervezetekből is jelentős mennyiségű üledék képződhet és halmozódhat fel az aljzaton. Ezek az anyagok információt hordoznak a múltbeli környezeti változásokról. így ugyan az őskömyezeti adatok egy-egy konkrét mintavételi hely (szelvény, fúráspont) üledékéből származnak, de az ott felhalmozódott üledékek, ősmaradványok nem kizárólag egyetlen helynek, hanem a szélesebb értelemben vett üledékgyűjtő területén végbement folyamatoknak és az egykori környezetváltozásoknak őrzik meg a nyomait. Az eltérő származású anyagok egy helyen történő felhalmozódása azt jelenti, hogy az üledékgyűjtő térben is reprezentálja a-s Műhely s____________________Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám_______________________ 10 ENGSTRÖM-WRIGHT 1984.11-67.
