Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

Szemle *• Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám adaptációját 2006-ban a budapesti Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház mu­tatta be Novák János rendezésében. A részletekbe menő elemzést követően a szerző megállapítja, hogy Damokos Kata a fordítás során arra törekedett, hogy az eredeti szöveghez közel maradjon, a nevek fordításakor azok funkcióját vette figyelembe: munkája a „holland nyelvű forrásszöveg hű „reflexiójára” tett si­keres kísérletnek tekinthető.” (258.) A gyermekszínházi előadást Linda Hutcheon kanadai irodalomtudós adaptációelméletét felhasználva verbális, ze­nei és vizuális szempontból vizsgálja meg a szerző. Úgy véli, hogy a regény színpadi szövegváltozata a „narratív koherencia” megtartásával, a zenei és vi­zuális elemek beillesztésével, a „szereplők karakterábrázolása és a színháztér optimális kihasználása” révén hozzájárultak a színpadi mű magyarországi nép­szerűségéhez. A Minoes idegen nyelvre történő fordításában az imitálás és kre­ativitás egyensúlya biztosíthatja az adaptáció sikerét. A kötetzáró tanulmány Varga Orsolya, az ELTE BTK Néderlandisztika tan­székének adjunktusa a Magyar irodalom Hollandiában a második világhábo­rútól a kétezres évek elejéig c. tanulmánya a kultúraközvetítés mibenlétének, szakaszainak meghatározása után a magyar irodalom 1945 utáni hollandiai be­fogadását három alfejezetben tárgyalja: az első periódus az 1970-es évekig tart, az áttörés az 1980-1990-es években következik be, míg a kétezres évekkel, Má­­rai újrafelfedezésével zár. Tanulmánya második részében a magyar kultúra sze­relmesét, a magyar irodalom legjelentősebb holland műfordítóját, Henry Kam­mer (sz. 1943) munkásságát, fordításszemléletét, fordítási stratégiáit mutatja be. Az „erősen politikai szinezetű” időszakból kiemelkedik a klasszikus és kortárs szerzőket felvonultató Sivirsky Antal szerkesztette novellagyűjtemény (1957), míg a Dedinszky Erika szerkesztette De torén van hét Zwijgen (A hallgatás tor­nya) hét kortárs költőt mutatott be. Ezek mellett megjelentek kortárs szerzők (Déry Tibor, Németh László, Fejes Endre, Illyés Gyula) művei is. Az 1980-1990- es években Konrád György, Kertész Imre, Nádas Péter vált ismertté, ezt köve­tően kitört a Márai-láz, melynek következtében előfutárai (Kosztolányi Dezső, Szerb Antal) művei is reflektorfénybe kerültek. Henry Kammer a Groningeni Egyetem (azóta megszüntetett) Finnugor Tanszékének oktatójaként (1979-2005) magyar nyelvet, irodalmat és műfordítást tanította, tekintélyt és anyagi elismert­séget Konrád György életművének, a Németországban már elismert Kertész Imre 8 kötetének, továbbá Márai Sándor és Nádas Péter műveinek fordítójaként szer­zett magának. Nádas Emlékiratok könyve c. regénye mesteri fordításának három évet szentelt. Fordítói gyakorlatában sikerrel oldotta meg a két nép mentalitásá­ból, eltérő történelméből és nyelvéből adódó nehézségeket. („Honosító” szemlé­letű, a stílust és hangulatot megőrző fordítási gyakorlatából több példát is meg­ismer az olvasó. Munkamódszere jellemző, hogy a lektűrfordítóktól eltérően elégedett volt, ha naponta két oldalt sikerült fordítani.) A modern magyar iro­dalom legjelentősebb hollandiai fordítójaként számos díjat kapott.-= 468

Next

/
Thumbnails
Contents