Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
Szemle *• Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám adaptációját 2006-ban a budapesti Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház mutatta be Novák János rendezésében. A részletekbe menő elemzést követően a szerző megállapítja, hogy Damokos Kata a fordítás során arra törekedett, hogy az eredeti szöveghez közel maradjon, a nevek fordításakor azok funkcióját vette figyelembe: munkája a „holland nyelvű forrásszöveg hű „reflexiójára” tett sikeres kísérletnek tekinthető.” (258.) A gyermekszínházi előadást Linda Hutcheon kanadai irodalomtudós adaptációelméletét felhasználva verbális, zenei és vizuális szempontból vizsgálja meg a szerző. Úgy véli, hogy a regény színpadi szövegváltozata a „narratív koherencia” megtartásával, a zenei és vizuális elemek beillesztésével, a „szereplők karakterábrázolása és a színháztér optimális kihasználása” révén hozzájárultak a színpadi mű magyarországi népszerűségéhez. A Minoes idegen nyelvre történő fordításában az imitálás és kreativitás egyensúlya biztosíthatja az adaptáció sikerét. A kötetzáró tanulmány Varga Orsolya, az ELTE BTK Néderlandisztika tanszékének adjunktusa a Magyar irodalom Hollandiában a második világháborútól a kétezres évek elejéig c. tanulmánya a kultúraközvetítés mibenlétének, szakaszainak meghatározása után a magyar irodalom 1945 utáni hollandiai befogadását három alfejezetben tárgyalja: az első periódus az 1970-es évekig tart, az áttörés az 1980-1990-es években következik be, míg a kétezres évekkel, Márai újrafelfedezésével zár. Tanulmánya második részében a magyar kultúra szerelmesét, a magyar irodalom legjelentősebb holland műfordítóját, Henry Kammer (sz. 1943) munkásságát, fordításszemléletét, fordítási stratégiáit mutatja be. Az „erősen politikai szinezetű” időszakból kiemelkedik a klasszikus és kortárs szerzőket felvonultató Sivirsky Antal szerkesztette novellagyűjtemény (1957), míg a Dedinszky Erika szerkesztette De torén van hét Zwijgen (A hallgatás tornya) hét kortárs költőt mutatott be. Ezek mellett megjelentek kortárs szerzők (Déry Tibor, Németh László, Fejes Endre, Illyés Gyula) művei is. Az 1980-1990- es években Konrád György, Kertész Imre, Nádas Péter vált ismertté, ezt követően kitört a Márai-láz, melynek következtében előfutárai (Kosztolányi Dezső, Szerb Antal) művei is reflektorfénybe kerültek. Henry Kammer a Groningeni Egyetem (azóta megszüntetett) Finnugor Tanszékének oktatójaként (1979-2005) magyar nyelvet, irodalmat és műfordítást tanította, tekintélyt és anyagi elismertséget Konrád György életművének, a Németországban már elismert Kertész Imre 8 kötetének, továbbá Márai Sándor és Nádas Péter műveinek fordítójaként szerzett magának. Nádas Emlékiratok könyve c. regénye mesteri fordításának három évet szentelt. Fordítói gyakorlatában sikerrel oldotta meg a két nép mentalitásából, eltérő történelméből és nyelvéből adódó nehézségeket. („Honosító” szemléletű, a stílust és hangulatot megőrző fordítási gyakorlatából több példát is megismer az olvasó. Munkamódszere jellemző, hogy a lektűrfordítóktól eltérően elégedett volt, ha naponta két oldalt sikerült fordítani.) A modern magyar irodalom legjelentősebb hollandiai fordítójaként számos díjat kapott.-= 468
