Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 3-4. szám
-a Kisebb közlemények =Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám kishitűeket hamar elkedvetlenítené”. Az emberi tervekről s az Isten „ujjmutatásáról”, annak ember által fel nem fogható kiszámíthatatlanságról írt másutt: „a missziói munka nem egy alaposan kidolgozott program következetes végrehajtásából áll, hanem Isten ujj mutatásának lépésről lépésre való követéséből”.'32 Döbrőssy jól érzékelte munkája nélkülözhetetlen közösségi dimenzióit is, amikor megfogalmazta: „egy misszionárius csak annyi munkát tud végezni, amennyit az otthoni testvérek imádkoznak érte”.33 Miben állt tehát Döbrőssy Lajos tapasztalatai szerint a vetélytárs iszlám hitén élő (török) társadalomban Krisztus hirdetésének, a „missziós munka legnehezebb ágának”34 a nehézsége, és mégis, mi lehet ebben a keresztény magyarság előnye? Térítése során több, a korabeli magyarországi protestáns közvélemény számára meglepő ténnyel is szembesült. Először is, az iszlám — a politikai vagy gazdasági vereségek dacára — egyáltalán nem az utolsókat rúgó vagy halott vallás, hanem a kereszténységhez hasonlóan univerzalisztikus, kizárólagos igaz hit, mely misszionálni akar.35 „Hát mi meddig alszunk még? Meddig hisszük, hogy az iszlámmal könnyű elbánnunk, hiszen nem is mozog már.” — tette fel a kérdést.36 Különös nehézséget jelentett számára az iszlám kereszténységhez fűződő viszonya, mondhatnék ab ovo keresztényellenessége, mivel a vallás születésekor annak alapítója a kereszténység krisztusi istenáldozatával és a Szentháromsággal szemben határozta meg az új hitet. A hitvallás szabadságát a hitehagyás gyilkos törvénye is ellehetetlenítette, melyet, ha már nem is szentesített az államhatalom, a hívők közössége — legalább a végletes kiközösítéssel — akkor is végrehajtott. S magyarként milyen többletet élt meg Döbrőssy az evangélium törökök közti hirdetésében? A földrajzi közelség, a feltételezett rokonság és a tényszerűen igazolható közös történelmünk miatt nyugati kortársainál könnyebben tudott kapcsolatba lépni velük, s az evangélium üzenetét lelki alkatuknak megfelelőbb módon volt képes közvetíteni a számukra. A fenti ismertetőben szó sem esett a beszámolókban leírt számtalan néprajzi, földrajzi, történelmi, politikatörténeti adalékról (például a keresztény 32 DÖBRŐSSY 2006.31. 33 DÖBRÖSSY 2006. 65. :w DÖBRŐSSY 2006. 71. 33 Döbrőssy egyik példája a sumeni Mustafa Re§id effendi, aki tanár és „hodzsa”, kolléga és nyugatra, Berlinbe készül moszlim hittérítőnek, de egységesebb fellépése és világképe révén a közép-afrikai törzsek közt is hódít. DÖBRŐSSY 2006. 35., 66-67. 36 DÖBRŐSSY 2006. 56. he 389 -