Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-= Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám

Ezt382 a történetet sokszor hallottam a családban elbeszélni. Amennyire fáradhatatlan és szorgalmas volt mindenben, az ilyen pincemunkát utálta. Pedig abban az időben ezt férfias elfoglaltságnak tekintették. Ferdinánd bácsi például egész kultuszt csinált a pince-gazdálkodásból, az ő pincéjében nőszemélynek be nem volt szabad tenni a lábát. A magyarázatát úgy hallottam, hogy a nőnek a havi változása árt a bornak. Ha ebben az állapotban levő nő bemegy a pincébe, a „borok felfordulnak.” Ő meg hiába kérdezné meg, hogy most van-e rajta az ideje, mert úgyis letagadná. A borait féltette. Apám miatt meg akár pöröghettek is a hordóban, őt nem érdekelte.

De [az] érdekes, hogy a társaságot meg nagyon szerette. Cseresnyés Pistánétól383 (Hódy Juliska) hallottam, aki igen szellemes nő volt, hogy mindig mennyire élvezte ő az apám társaságát. Nem volt olyan egyszerű tárgy, amit szellemesen ne tudott volna folytatni. Erre példának hozta fel, hogy egyszer Almádiban a kertben sétáltak és előttük csötönözve lépdelt Andirka, akin egy jó nagy fenekű nadrág volt. Juliska megszólalt, hogy Andorka nadrágjára sem lehet mondani, hogy szűk. Mire ő rögtön megszólalt, hogy

— Pedig addig nem kap másikat, míg meg nem telik. — Erre azután a társaság nagy kacagásba[n] tört ki, mert úgyis lehetett érteni, hogy amíg bele nem nő, meg úgyis, míg bele nem piszkít, mert Andirka még abban a korban volt. Rengeteg ilyen kedves és szellemes visszaemlékezést hallottam apámról.

Nem csak mi, gyerekek éreztük jól magunkat Almádiban, jól érezték magukat a nálunk nagyobbak is, és a szülők is. Egyedül az öreg Laki Dani3*4 bácsitól hallottam [le] szólni Almádit, aki egy nyáron át nyaralt ott, de hogy mikor, arra

382 a kéziratban előtte: De, töröltük.

3*3 Felső-eőri Cseresnyés István mérnök, budapesti lakos, a VIII. kerület Szentkirályi utca 6. szám alatt működő Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal mérnöke, 1928-ban már a hivatal főnöke és királyi tanácsos. Felső-eőri Cseresnyés Nándor kir. járásbíró és Vermes Árpádin házasságából született. Testvére közül József orvos (Véghely Sárika férje), László honvéd huszár százados lett. 1896-ban budapesti lakosként Veszprém vármegye virilistái közé tartozott. 1907-ben Hódy Juliska már a felesége volt, gyermekük ekkor nem volt. - Veszprém vármegye virilistái. = PL 23 (1896) 41. sz. (október 11.) 4., Felső-eőri Cseresnyés Sándor. = VE 2 (1907) 24. sz. (június 16.) 3., Budapesti czím- és lakásjegyzék. Bp., 1928. 296.

334 Laky Dániel (Felsőireg, 1846 - Bp., 1929) református főgimnáziumi tanár, tankönyvíró. Laky Sándor felsőiregi református néptanító házasságából született. A gimnázium alsótagozatát Gyönkön, a felsőt Pápán végezte, majd a pesti teológián folytatta tanulmányait. 1869-ben Ságváron segédlelkész, 1870-ben a pesti református gimnázium segédtanára, 1871-től rendes tanára. Földrajzot tanított, népiskolai és gimnáziumi földrajz tankönyveket írt, a gimnázium V. osztálya számára vallástörténeti tankönyvet állított össze. Másokkal együtt képes magyar olvasókönyvet állított össze a népiskolák II., III. és IV. osztálya számára. 22 nyugalomban töltött év után Budapesten hunyt el 1929. március 16-án. SZINNYEI1900. VII. 670-671., Gyászjelentése, Bp., 1929.-= 329 =-