Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-= Forrásközlés =­Acta Papensia xix (2019) 3-4. szám Molnár Lajos jó úszó volt, hát hagytuk az öreget szórakozni. Mi meg szépen hazamentünk. Estefelé hallottuk azután, hogy majdnem Fokig kergette a La­jost, ki akkor egy halász nádkivágáson át eltűnt a szemei elől, és kiment a szá­razra és gyalog jött haza, valami 3 órára ért haza. Az édesapjától nem kapott ki, mert nem hagyta magát megfogni. Lajos úgy adta le az esetet, hogy elcsalta az öreget Fokig. Sokkal327 több vízijátékot vittünk véghez fürdés közben, mint ilyen harco­kat. A fürdőjátékokban Farkas Kálmán, a mi Kálmánunk, Kerényi Bandi vezet­tek. Ez is azután a nagyoknak igen sok szórakozást szerzett. Például Andirkára, az öcsémre azt mondták, hogy többet van a víz alatt, mint a víz fölött. A na­gyokkal gyönyörű piramisokat tudtunk csinálni:328 a piramis egyszerre dűlt el, és szépen, összefüggően kellett eldűlni. Rendesen Andirka volt a csúcstagja a piramisnak, alacsony termetű, könnyű testsúlyú volt, jól mászott, jól úszott és ugrott. Azután a vízből egyszerre jött fel a piramis. Meg voltak bukfencek egy­más vállairól, stb. Híres vízijáték-kultúrát virágoztattunk fel. Akkor még a vízipóló nem létezett, azonban mi versenyeket jóformán he­tenként tartottunk, de egy olyan világraszólót egy nyáron egyet a fürdőháztól a kikötőig és vissza, annyiszor, amilyen hosszúnak vettük a pályát. Különben a kikötőhídra kúszni, ez még a lányoknak is mindennapi penzuma volt. A hosz­­szútávú úszás Budataváig és vissza volt. Ezt is több lány megcsinálta. Voltak nagyúszó nők. Közéjük tartozott Sári nővérem, de különösen Wallonné329. Jóska sógor mindig számolta, hány tempót csinál, igen sokra felvitte. Különben ő a lépéseit is számolta, hordott a zsebében egy pedométert és esténként felje­gyezte, hogy aznap hányat lépett. Ez igen imponált nékem. De térjünk vissza a Balatonhoz ! Az igaz, hogy minden gyerek — akár fiú, akár leány — rögtön megtanult úszni Almádiban, mert a szülők, amint nem ölbefürdetős nagyságú volt a cse­metéjük, a mély víz miatt rögtön beíratták Weber János330, majd Bodor úszó 327 A kéziratban előtte: De, töröltük. 328 A kéziratban ezután: és, töröltük. 329 Dr. Wallon Dezső budapesti lakos, magyar közigazgatási ítélőbíró, a budapesti tudomány­­egyetem jogi és államtudományi kara számviteltan tanára (egyetemi magántanár) feleségéről lehet szó. 1908-ben részt vett az Almádi Kör által szervezett estélyen. - Az Almádi kör második budapesti vacsorája. = VE 3 (1908) 2. sz. (január 11.) 5. - A Wallon család az 1890-es években nem volt villatulajdonos Almádiban. SCHILDMAYER 1995. 472-473. 330 Rosszul emlékszik: a sajtóhírek alapján megállapítható, hogy 1888-1903 között Ébert Já­nos volt Almádiban az úszómester. Utoljára 1903-ban - bizonyára tévesen - Ebei János néven említik. Ekkor csónakmesterként Viczai Jánost alkalmazták. - KOMPOLTHY Tihamér: A 315 s-

Next

/
Thumbnails
Contents