Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-- Forrásközlés =-Acta Papensia xix (2019) 3-4.

Tulajdonosbejegyzése a hátsó szennycímoldalon olvasható: Gázon Imréé manu propria 1889. Gózon Imre igen színes egyéniség volt. A Komárom vármegyei Ógyallán született 1826. december 2-án, Halasi Gózon István jegyző és Ásvai Jókai Zsuzsanna fiaként. Elemi iskoláit Ógyallán végezte, majd a révkomáromi gimnázium növendéke lett, az 1843/44-es tanévben pedig már a pápai református kollégiumban tanult. A VII. osztály elvégzése után Antal bátyja példáját követve beállt színésznek. A szabadságharc kitörésekor Kaposvárott honvédnak jelentkezett, több ütközetben is részt vett. 1849. május 7-én Uzdinnál súlyos sebet kapott. Ebből kigyógyulva visszament színésznek, és 1849-ben Gócs Ede színtársulatának tagjaként Pesten, majd 1850-1853 között Latabár Endre társulatával Győrben, Pécsett és Balatonfüreden lépett fel. 1853-ban szakított a színészi pályával, és beiratkozott a pápai kollégium neveléstan szakára. 1854 júniusában vizsgát tett, majd Szentgyörgyvölgyére küldték rektornak, ahol 43 évet töltött el ebben a szolgálatban. 1897-ben vonult nyugalomba. 1918. január 18-án halt meg 92 éves korában, Szentgyörgyvölgyén temették. Egész életében vonzották a régiségek: 1854-ben ő fedezte fel a veleméri templom középkori falfreskóit, 1872-től kezdve pedig Römer Flóris buzdítására régészeti feltárásokban is részt vett. 1875-ben a Műemlékek Országos Bizottsága kültagjává nevezte ki. Tanulmányai a Magyar Nyelvőrben és az Archeológiái Értesítőben jelentek meg.16 A kötet minden bizonnyal részint általános régiséggyűjtő szenvedélyének, részint foglalkozásából eredően a lelki olvasmányok iránti érdeklődésének köszönhetően került 1889-ben a birtokába. Sajnos azt nem tudtuk kideríteni, hogyan, ahogy azt sem, vajon közvetlenül Torkos könyvtárából került-e oda, vagy előtte volt-e más idegennek birtokában. Gózon nem sokkal később, 1890 júliusában a pápai kollégium könyvtárának adományozta.17

A prédikációk keletkezési idejére nézve sajnos csak ugyanazt tudjuk megismételni, amit az előző kötettel kapcsolatban megállapítottunk: személyes és köztörténeti utalások híján nem tudjuk pontosabban behatárolni, Torkos

személyét nem azonosította, a kötet szerinte a XVIII. század során keletkezett egyházi beszédeket tartalmaz. SZABÓ 1987. 41. (144. sz.)

16 DPL 1918. 118-120. SZINNYEI1891-1914. III. 1326-1327. BÉRES 1998. BÉRES Katalin: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében. In: A szabadságharc emlékei Zalában. Szerk. Béres Katalin. Zalaegerszeg, 1999. 53-167. A Gózon Imrére vonatkozó rész: 79-80. KÖBLÖS 2006. 743, 890. KRÁNITZ 2013. 612. Bátyja, Antal füredi és veszprémi szerepeiről ír HUDI József: A balatonfüredi színházak és színészet története (1831-1861). Balatonfiired, 2008. (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 42.) 95, 104, 105, 303. HUDI József: A veszprémi színjátszás kezdetei (1723-1879). Veszprém, 2009. 71.

17 Lásd a 31. sz. jegyzetet!- 254 s-