Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-a Forrásközlés =-Acta Papensia xix (2019) 3-4.

lévő szent] gyülekezetnek lelki pásztora], A címben a vastag betűvel szedett szavak vörös színűek. A címlap, és az egész I. kötet alja megpenészedett, hiányos volt, emiatt 1974-1975-ben restaurálták. A második kötet végén azon igehelyek mutatója olvasható, melyeket az egyes prédikációk kifejtettek.8 9

Ami a prédikációk keletkezési idejét illeti, a kötetek címe alapján ezek Torkos pápai lelkészsége idején születtek, vagyis valamikor az 1735-1752 közti 18 év során. Mivel dátum vagy helyszín megjelölése egyik prédikációnál sem olvasható, igen nehéz szűkíteni ezt a viszonylag hosszú időszakot. A kezdőpont meghatározásában a legelső prédikáció alábbi mondatai segíthetnek: „Jól tudgyátok, Szerelmesim, mi végre vettem fel ez alkalmatossággal e Szent Irásbéli helyet a magyarázatra, nem azért, hogy én magamat predikályam, hanem a Jesus Christust (2Cor 4:5f, és az Ö én hozzám való kegyelmességét és irgalmasságát meg gondolyam, Ki az Ö tettzésébül az én Anyám méhétöl fogva engemet el választott vala, és az Ö kegyelméből el hivott (versus 15. in texto)10 11. Midőn Istennek ez én hozzám való jo téteményérül emlékezvén nem mondhatok egyebet, hanem fel kiáltok Jákob patriarchaként (Gén 32:10)": kisebb vagyok minden te jo téteményidnél és igasságodnál, mellyet cselekedtél én velem. Mert, imé, Isten engemet az én terhes bujdosásombul haza hozván Ti előttetek, Tekintetes, Nemzetes és Nemes Gyülekezetnek tagjai előtt olly kedvessé tévé az én méltatlan Személyemet, hogy éngemet ez hüségtekre bizattatott Scholának igazgatására ’s tanítására méltoztattatok, ez ti énhozzám való Szeretettekbe nem <hogy meg lankadtatok vol>na, sőt inkáb meg gyuladtatok, <és engemet illy Tisztességg>el meg koronáztatok, hogy az én <számbul az Istennek szent beszédét> hallani kívánnátok...12 Eszerint ez a prédikáció alighanem Torkos beköszöntője lehetett 1735-ben, amikor megválasztották a gyülekezet lelkipásztorának. (Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy Torkos több helyen, prédikációiban és könyörgéseiben is terhes és keserves bujdosásként emlegeti utrechti tanulmányi éveit. Ez nyilvánvaló barokkos túlzás, valóságalapja annyi, hogy

8 SZABÓ 1987. 92. (471. sz.) A [ ] jelek közti, már olvashatatlan, hiányzó részeket a leltámapló alapján egészítettük ki.

9 Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. (zKor 4,5)

10 A bibliai igehelyben a 15. vers. A prédikáció alapigéje ugyanis Gál 1,15-16.

11 Jákob azután ezt mondta: Ó, atyámnak, Ábrahámnak Istene és atyámnak, Izsáknak Istene, URam, aki ezt mondtad nekem: Térj vissza hazádba, rokonságod közé, és jót teszek veled! Méltatlan vagyok mindarra a hűségre és szeretette, amiben szolgádat részesítetted. Hiszen csak egy vándorbottal keltem át itt a Jordánon, most pedig két táborom is van. (iMóz 32,10-11)

12 DREKK O. 670. 9r. A < > jelek közé tett részek csak ínfralámpával olvashatók.

251 5-