Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

s Műhely s-Acta Papensia xix (2019) 3-4. SZÁM

történelmi jogok magyar érvényesítése, az 1867-es kiegyezés igencsak elmélyítette a század második felében. Ezzel párhuzamosan jelen volt a hazai irodalomban a magyar protestáns misszió példaként történő említése, forrásainak feltárása. Az 1860-as években, amikor a magyar alkotmányos küzdelem szövetségest keresett a cseh nemzeti mozgalom politikai elitjében, egészen megszaporodtak a magyar misszió feldolgozásai. A Sárospataki Füzetek Végh János visszaemlékezéseit és levelezését is megjelentette.33

Az emlékezet következő időszakát már a századforduló évei jelentették. Ekkor az egyre szorosabbá váló cseh-szlovák protestáns kapcsolatok ellensúlyozására jelent meg a magyar misszió emlékezetének részletes feldolgozása. Ilyen volt a sárospataki teológián és a pesti egyetemen tanító jeles művelődéstörténész, Ballagi Aladár tanulmánya,34 vagy Szalatnai János forrásértékű munkájának kiadása 1905-ben,35 illetve Szabó József írása a Protestáns Szemlében.36

Új fejezet kezdődött az első világháború éveiben, amikor a történelmi emlékezet szinte teljes mértékben a Dunántúli Református Egyházkerületbe, a Pápai Református Kollégium vonzáskörébe kerül át. Ennek legfőbb magyarázata abban rejlik, hogy az egyházkerület északi része határos volt a morva területekkel és a misszió emlékezetének hangsúlyozása a helyi szlovák etnikai régióban is fontos volt. Mindenképpen ki kell emelni, hogy a pápai teológián az 1910- es évek közepén tanulók közül ketten is a misszió kutatása felé fordultak. Kúr Géza és Dvorák József (Josef Dvorák), a kollégium utolsó cseh diákja a teológiai önképzőkörben foglalkozott a kapcsolatok feltárásával és évtizedekkel később elkészítették a téma tudományos összefoglalásait.37 Tudományos munkájuk mellett a két világháború közötti időszakban a Csehszlovákiában élő magyar protestánsok sorsát is könnyíteni igyekeztek és talán az sem véletlen, hogy a magyarországi kapcsolatokat ápoló Josef Dvorákot 1956 decemberében nyugdíjazták. A megszüntetett Pápai Kollégium emlékezetének is szánt magyar nyelvű kéziratos krónikáján az 1958. november 4-i dátum szerepel. Ennek az egyházon belüli együttműködésnek, segítségnek is alapját képezte a XVIII.

33 SZENTPÉTERY1861. 525., RÉTHI1864. 823.

3* BALLAGI 1887.150-161.

35 SZALATNAI 1905. 354-358-, 375-378-, 392-395-, 413-415-, 427-430., 461-464-36 S. SZABÓ 1910. 375-381.

3i KÚR 1937., Josef Dvorák több cseh nyelvű tudományos munkát is közreadott, magyar nyelven pedig elkészítette a magyar misszió kéziratos összegzését, amit jelenleg a (régi főiskolai kézirattár részeként) a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára őriz. DVORÁK-CURIUS 1958.-S 23O 3-