Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 3-4. szám

-= MŰHELY 3SActa Papensia XIX (2019) 3-4. SZÁM

Elsősorban a polgári és értelmiségi réteg volt, amely nem a távoli, nyugateurópai kivándorlást választotta, hanem csupán a határ másik oldalára, az alsómagyarországi, morva határ menti területekre költözött.7

Az első jelentős emigrációs hullám már 1624-et követően, Bethlen Gábor és Ferdinánd békéje után megérkezett. Ekkor még elsősorban a közvetlen határmenti területeket érintette az áttelepülés. A cseh menekülteket a lutheránus Illésházy, Révay, Thurzó és Osztrosith család, illetve a kálvinista Rákócziak fogadták be, telepítették le őket birtokaikon, sokszor előjogokat is biztosítva számukra. A főurak támogatását élvező exuláns lelkészek a magyarországi evangélikus egyházba tagolódtak be, ők látták el a birtokaikon élő lakosság lelki vezetését.

A harmadik csoport a Cseh-morva Testvéreké volt, akik 1627 után kényszerültek a cseh területek elhagyására. Ők Magyarországon nem gyakorolhatták szabadon a vallásukat, hiszen irányzatuk nem tartozott a Magyarországon bevett négy vallás közé. Ezért a pozsonyi országgyűléstől kértek engedélyt önálló egyházszervezet létrehozására, és miután kérésüket elutasították, 1647-ben a farkasdi zsinaton betagolódtak a kálvinista egyházba.8 Ők elsősorban az I. Rákóczi György házassága révén megszerzett, a morva határ mentén elterülő birtokokon telepedtek le, ahol Puhó9 is feküdt. Ez a település lett a XVIII. században a hazai, 27 évig működő, cseh exuláns nyomda székhelye is. A Prágából menekült exuláns nyomdászcsalád nyomdája eredetileg az Illésházyak birtokán és támogatásával működött.10 Biblikus cseh nyelvű nyomtatványok

úgy értelmezik, hogy a lutheránus, evangélikus, azaz az azt átvevő, ahhoz közel álló utraquista, és az annál radikálisabb álláspontot képviselő, a reformáció kálvini irányzatához közeli cseh- és morva testvérek felekezetei határozták meg a Cseh Korona Országai vallási viszonyait. PAPP 2018.16-18.

71622-ben az újrakeresztelő habánok érkeztek elsőként. Mivel a habánok ellen már korábban is szigorú intézkedéseket vezettek be, a XVI. század második felében már léteztek Magyarországon habánok által alapított települések (Gázlós, Kátó, Ószombat). A később érkező habánok vagy ezeken telepedtek le, vagy újabb telepeket alapítottak Szenicén, Trencsénben, Jókőn Áttelepülésük következő hulláma már a Bethlen Gábor-féle erdélyi letelepítésükhöz köthető. PAPP 2018. 56.

8 Uo. 56-61.

9 Éveket töltött Puhón a cseh testvérek exuláns morvaországi papjainak elöljárója, Jan Efron Hranicky. A Sárospatakon tartózkodó Jan Amos Komensky (Comenius) is többször látogatást tett itt. Uo. 57.

10 Pavel Óizek prágai nyomdász és könyvkereskedő segédje, Václav Vokál feleségül vette Cizek Dorota nevű lányát és Csehországot elhagyva 1636-ban Szenicén rendezte be nyomdáját. A nyomda létezését csupán egy kiadványának kéziratos másolata bizonyítja. Egy évvel később Vokál Trencsénbe költöztette nyomdáját, aminek oka valószínűleg a XVI. századtól működő, az Illésházyak támogatását élvező iskola közelsége volt. Itt 1637 és 1664 között működött a nyomda. Vokál 1641-es halálát követően özvegye, Dorota Vokál vezette a nyomtatóműhelyt, aki 1648-ban feleségül ment a nyomda faktorához, a szintén prágai származású, az exulánsok szászországi-= 223 =-