Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-3 Szemle 3-Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM

Tamás, Hermann István és Jakab Réka végezte. A források digitalizálását Gáthy István végezte. A borítótervet Szálkai Tamás tervezte, ő a kötet olvasószerkesztője is. A kiadvány igényes előállítása a veszprémi OOK-Press Nyomda munkáját dicséri.

A veszprémi kötet Bevezetőjében Boross István kiemeli, hogy a főleg iskolai felhasználásra szánt kötet összeállítását megnehezítette a források pusztulása, amely elsősorban a reformáció századára és a polgári korszakra vonatkozik. Az iratpusztulás különösen az 1848-1945 közötti időszakot érintette. Azt is megjegyezte, hogy a különböző felekezeti levéltárak forrásait is bevonva lehetne „megfelelőképpen reprezentálni Veszprém megye reformációtörténetét.” (10.) Ezt követően röviden vázolta a protestáns közösségek Veszprém megyei történetének korszakait, ismertette a kötet tematikáját. A forráskiadvány szerkezetileg 4 tematikai egységre tagolódik:

I. Küzdelmes korszakok (4 alfejezettel: 1. Vallásküzdelmek a 17. században;

2. A csendes ellenreformáció kora; 3. „Szent egyházat minden hozzátartozandó javaival háborítás nélkül bírhassa”; 4. Megmaradás a vallástalanítási törekvések korszakában);

II. A protestáns egyházak alappillérei (2 alfejezettel: 1. Prédikátorok, lelkipásztorok, tanítók; 2. A protestáns egyházi jövedelmek forrásai);

III. A protestáns mindennapok világa (2 alfejezettel: 1. A protestáns lakosság életkörülményei, életmódja; 2. Vallásgyakorlat, templomhasználat);

IV. Felekezeti együttélés (2 alfejezettel: 1. Protestánsok és katolikusok; 2. Protestáns felekezetek egymás közt).

A négy fő fejezet 72 forrásközlése sokféle iratfajtát és sokféle jelenséget reprezentál. Anyakönyvi kivonat, tanítói-lelkészi díjlevél, feljegyzés, folyamodvány, jegyzőkönyv, helytartótanácsi rendelet, hivatalos jelentés, különféle szerződés és összeírás, hivatalos levél, nemességigazolás, tanúvallomás, vizsgálati jelentés, vagyonleltár, vármegyei végzés, végrendelet egyaránt előfordul a kötetben. A források túlnyomó része a hatósági eljárás során keletkezett, a hatalmi tényezők nézőpontja felől fókuszál a történeti eseményekre. Éppen ezért az olvasó kíváncsi lenne arra, hogy egy-egy ügynek mi az előzménye és végkifejlete - a kötet nagy hiányossága, hogy ezekre a kérdésekre nem ad választ.

A források olvastán megfigyelhetjük, hogy a XVI-XVIII. században, s a

XIX. század első felében a vallási közösségek tagjai jórészt analfabéták voltak, életük emlékezete a hivatalos írásbeliséget képviselő toliforgatók (vármegyei tisztek, káptalani kiküldöttek, falusi nótáriusok, lelkészek) szövegei őrizték meg. A XIX-XX. században az egyházi és világi szervek szakemberei készítették a dokumentumokat. Emellett megjelennek a szubjektív műfajok, közéjük tartozik ifj. Véghely Dezső (1882-1955) m. kir. műszaki postaigazgató családtörténeti írása a nemes Véghely család eredetéről.-s 213 =-