Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-H Szemle Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám Hiánypótló, nagyon igényes művelődéstörténeti kötet született Udvarhelyi Nándornak és Mudrák Attilának köszönhetően. A székelyföldi freskós templomokat régészeti, művészettörténeti, művelődéstörténeti kutatások alapján bemutató sorozat megkerülhetetlen része ez a kötet. Előzménye Dávid László munkája. Ő azonban még nem ismerhette a későbbi feltárásokat, restaurálásokat, hiszen könyve 1982-ben jelent meg. A másik előzménye Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész kutatása, aki több falkép megmentésének részeseként már sok új adatot dolgozhatott be munkáiba, különös gondot fordítva a kutatástörténetre. Az anyaszék szíve című könyv alapos összefoglalása az eddigi eredményeknek. Gondosan összefoglalt történeti, művelődéstörténeti és teológiai áttekintése bepillantást ad a kései középkor gondolkodásába. Nagy érdeme, hogy a szentek legendáit, a Biblia képekre vonatkozó részleteit betűhíven közli, továbbá minden esetben rámutat az erdélyi, a felvidéki és a mai magyarországi párhuzamokra, amely nem csupán szakirodalmi tájékozottságát, hanem helyszíni ismereteit, tapasztalatait is bizonyítja. Külön érdeme a szép, szabatos fogalmazás, amely élvezetes olvasmánnyá teszi a tudományos igénnyel készült munkát. A recenzornak ezek után nincs más feladata, mint hogy szívből, őszintén gratuláljon ehhez a páratlanul gazdag, gyönyörű kötethez és Isten áldását kérjei, kívánja a Szerzők további munkájára. S. Lackovits Emőke ***** Forrásaink a reformációról. Dokumentumok a MNL Veszprém Megyei Levéltárából. Szerk.: Boross István. Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2018. 324 p. A reformáció kezdetének 500. évfordulójáról a magyarországi közgyűjtemények számos rendezvénnyel, kiadvánnyal emlékeztek meg. Az emlékezetpolitika alakításában fontos szerepet játszott a kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság, amely sok projektet támogatott. Ezek közé tartozik a Reformáció MNL projekt is, amelynek keretében az Magyar Nemzeti Levéltár szervezetéhez tartozó minden közlevéltár összeállított egy-egy kötetet. A sorozat köteteihez a sorozatszerkesztő, Kovács Eleonóra írt egységes Előszót, amelyben a vállalkozás célját, a szerkesztés és forrásközlés alapelveit ismerteti. Az Előszóból többek közt megtudjuk, hogy minden intézmény a saját anyagából, a forrásadottságok és a térség történetének figyelembevételével állította össze a maga reprezentatív kötetét. Az adott kötet szerkesztői az anyag isme-211
