Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-s Kisebb közlemények ^

Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM

1931. július 8-án született Budapesten, de szüleinek Nagykőrös melletti birtokán, illetve Nagykőrösön nőtt fel, ahol gimnáziumi tanulmányait is végezte. 1949- 1954 között a Budapesti Református Theologiai Akadémia hallgatója volt, majd segédlelkészként a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltárának munkatársa lett. Itt életre szóló barátságot kötött a levéltár akkori vezetőjével, a kitűnő történésszel, Benda Kálmánnal. Kezdő levéltárosként hivatali munkája mellett Munkácsi Albert ormánsági lelkész 1848/49-es tevékenységével foglalkozott.22

Az 1956-os forradalom után Bécsbe ment, ahol az Egyházak Világtanácsa megbízásából a magyar református menekültek lelkigondozója lett. Magyarországi teológiai tanulmányait Heidelbergben (1957/58) és Bécsben (1958/60) kiegészítve 1960-1964 között segédlelkész volt. 1964-től 1998-ig, nyugalomba vonulásáig a Wien-West Egyházközség (Zwingli-Kirche) lelkipásztoraként tevékenykedett.

Fontos közegyházi tisztségeket betöltő lelkipásztorként nemcsak képviselte egyházát a hazai és nemzetközi ökumenikus fórumokon, hanem egyúttal tevékenyen formálta annak életét is. Kezdetben ifjúsági referens volt, később egyházának hivatalos lapját, a Reformiertes Kirchenblatt-ot szerkesztette, egyházfőtanácsosként pedig szervezte annak életét. Teológiai gondolkodásában érdekes módon keveredett a hagyományos, a Kari Barth-féle tiszta református teológiai tanítás egyfajta „vallásos szocialista” irányzattal, amely nyitottá tette őt a Nyugat-Európában akkor már divatos baloldali keresztyénség eszmeáramlatai iránt. Magyar szempontból fontos segítő szerepet játszott a Gyenge Imre felsőőri/oberwarti református szuperintendens által létrehozott, és az utóda, Peter Karner által tovább vezetett felsőőri konferenciákon („Oberwartkonferenz”). Ez az évente megrendezett konferencia az 1960-as évektől kezdődően igyekezett kapcsolatot teremteni és fenntartani a rendszerváltás előtt meglehetős elszigeteltségben élő kelet-európai és a nyugat-európai testvéregyházak református lelkipásztorai között. Emellett egyháza delegáltjaként haláláig képviselte honfitársait az ausztriai szövetségi kormány ún. „népcsoport-tanácsában” (Volksgruppenbeirat der Bundesregierung Österreich).

Noha Benda Kálmán irányításával már fiatal korában eljegyezte magát az egyházi múlt kutatása mellett, egyháztörténeti munkássága igazán nyugalomba vonulása után bontakozott ki. A magyar, osztrák és német folyóiratokban

22 NÉMETH Balázs: Egy lelkipásztor arcképe 1848-49-661. Munkácsi Albert. = Református Egyház 1955. december 1. 523-528. Uő.: Munkácsi Albert. Az Ormánság forradalmi lelkésze 1848/49-ben. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 1955. Budapest, 1956. 81-95.-3 188 -