Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
s Forrásközlés a-Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM Pedig ezen az alapon Krecsányi251 detektívfőnök és két jó hírű detektív ki is mentek Amerikába, de eredmény nélkül tértek vissza. Azt mondták, hogy [a] nyomára akadtak, és azután egy tengerparton nyoma veszett, valószínűleg ott kirabolták és agyonverték. De én ezt nem hiszem. Amikor a bűntett elévülésének ideje — 30 év — elérkezett, akkor a magyar napilapok megint napirendre hozták Kecskeméti Győző sikkasztását és szökését, amit állandóan hittek, hogy majd előkerülésekor jelentkezik, de bizony ez sem következett be. Kecskeméti Győző széltoló fráter volt. Amikor érettségi után Pestre kerültem, és elmentem az első bálomra — a jogászbálra —, ott sünikor meglátott, megveregette a vállamat, hogy helyesh, hogy ilyen helyekre járok, mert ő még egyedül252 nem bírja mindenütt képviselni a veszprémi diákságot. Általában igen felsőbbségesen viselkedett. Abban az időben volt az egyetemi ifjúság körében a kuruc mozgalom. Ez persze csak abban állott, hogy magyar ruhában jártak és csizmásán csinálták a zavargásokat és a hecceket. Ezek között sokszor szerepelt Kecskeméti Győző. Veszprémben valami 8 Kecskeméti testvér volt és ezeken kívül kosztos diákokat is tartottak szülei. Amikor a sikkasztást véghezvitte, egy náluk volt kosztos diáknak, Csollán Károlynak (két Jókai regény révén Bercinek hívtuk), aki akkor már szintén joghallgató volt, kérte el az indexét, hogy a nővére Budapestre érkezett, és el akarja vinni az operába, és az egyetemi kör révén akar olcsó színházjegyet váltani a részére. Csollán készségesen oda is adta. Persze, az egész csak mese volt. Csollán indexével szökött meg Fiúmén át, vagy Trieszten át. Zágrábon át ment, ott a személyleírásnak alapján gyanúsnak tartották, igazoltatták, de Csollán Berci indexével, hol a fényképet kicserélte jogérvényesen igazolta magát, és tovább engedték. 251 Krecsányi Kálmán (Pest, 1858. december 25. - Bp., 1936. január 25.) budapesti rendőrfőkapitány-helyettes. A budapesti tudományegyetemen államtudományból doktorált. 1879-ben lépett rendőrségi szolgálatba. Kerületi rendőrbíró, 1901. decemberig kerületi rendőrkapitány, majd a detektívtestület főnöke, 1912-ben fővárosi rendőrkapitány-helyettes. 1913 nyarán megvált detektívfőnöki állásától és a toloncház vezetője lett. Visszahívták a detektívtestület élére (1917); az októberi forradalmat követően nyugdíjba vonult (1918). Az 1920-as évek elején magándetektívirodát nyitott, majd visszavonult. Részt vett a nyomdász-, vasutas- s a fuvarkocsisok sztrájkja, valamint a darabont-kormány alatti tüntetések elnyomásában. A hazai bűnügyi nyomozástant tudományos alapokra helyezte. Nyomozási rendszere a környezettanulmányon alapult. A brit rendőrséget követően a kontinensen elsőként vezette be a személyazonosításnak és nyilvántartásnak az ujjlenyomatokon alapuló módszerét. SZINNYEI1900. VII. 251., = https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/.../k.../krecsanvi-kalman-767cici/ [Letöltés: 2018. szeptember 9.] 252 Előtte: még, töröltük. 152 =-
