Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-= Forrásközlés s-Acta Papensia XIX (2019) 1-2. SZÁM Nekem úgy rémlik, hogy Erzsébet királynét is egyszer láttam, de azt már nem merem állítani, hogy az a milleneum évében volt — lehetett előbb —, kocsin láttam. Erről jut eszembe: egyszer a Vámház körúton, kocsin jött a szárnysegédével Ferenc József, én észrevettem és gyermekhangomon elvisítottam magamat, hogy „Éljen a király”, az útvonal csendes és aránylag néptelen volt, az öreg király odafordult felém és komoly pofával erős fejhajtás kíséretében hoszszan szalutált nekem. Lehet, hogy látta, hogy anyámmal vagyok, és néki szalutált olyan hosszan, de az bizonyos, hogy azt én úgy vettem, mintha nékem szalutálna és a hosszú szalutálással köszöni meg az én éljenzésemet, mert más senki sem éljenezte. Ezt akkor én így éreztem. A millenáris évben már elég nagy fiú voltam, 14 éves, úgyhogy igen sokat tudnék írni erről a mozgalmas évről, mert apró részleteiben is igen jól emlékezem rá. Egy monstreozus „millenáris tornaverseny” is volt, a középiskolák vettek részt rajta. Persze csak Vl.-iktól felfelé. Erre a szüleim nem vittek fel, mint nézőt, mert mint szereplő még — koromnál fogva — nem mehettem. Székesfehérvárról Molnár Lajos unokafivérem volt ott, a ciszterci gimnázium csapatának a zászlóvivője volt. Ő akkor VIII.-os volt. De azért más pikantériája a veszprémi gimnáziumot illetőleg volt ennek az országos tornaversenynek. A gyorsfutásban az I. díjat az ország összes középiskolásai elől Kecskeméti Győző247 * veszprémi diák nyerte el, aki akkor VII. vagy VIII. osztályos volt. Amikor jöttek haza Budapestről, minket, otthon levő diákokat részben ovációt csinálni, a nagyobbakat meg azért, hogy a kis állomástól a gimnáziumig a vállukon vigyék a győztes Kecskeméti Győzőt — kirendeltek bennünket. Pár év múlva ez a Kecskeméti Győző követte el a század legnagyobb tolvajlását, több mester és Barát Lídia református háztartásbeli házasságából született. VARGA 2009. 623., LICHTNECKERT-TÖLCSÉRY 2011. 309. Veszprémi r. k. születési akv. 1850-1861. 49. p. (Sziklay János 1852-ben, Varga Béla 1859-ben adta meg a születés évét, melyet pontosítottunk.) - A király és királyné életnagyságú festményét 1883 nyarán készítette el a megyeháza díszterme számára. A festmény „egyike ő Felségét ábrázolja életnagyságban, huszártábornoki egyenruhában, egyik keze a törvénykönyvön nyugszik, másik a kard markolatán, a korona mellette van, ő pedig a trón előtt áll. A másik kép szintén életnagyságban ábrázolja ő Felségét a királynét a trónelőtt állva gyémánt fejdiszszel és megkapóan szép magyar díszruhában.”- Pápay Viktor - képiró művész ur ... = VMHHK 9 (1883) 30. sz. (július 29.) [3.] A művész a képek magassága miatt ideiglenesen a főgimnáziumba helyezte át műtermét. 247 A veszprémi piarista gimnázium csapatát Szeiberling Mátyás (1847-1918) tornatanár készítette fel a versenyre, aki 1876-tól tanított az intézményben. A gimnázium 1867 óta alkalmazott tornatanárokat. A VI-VII. osztályban néhány katonai gyakorlatot is tanított. Szeiberling a millenniumi tomaverseny rendező bizottságától „a verseny rendezésében való hazafias közremunkálásáért” Írásbeli elismerést kapott. (A tanárcentrikus iskolatörténet Kecskeméti Győző sikerét nem említi.) LICHTNECKERT-TÖLCSÉRY 2011. 242., 370-372.- 150 s-