Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-s Forrásközlés =Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám

„Dömötör vásárok”-ok207 jó iskola volt néki. Ugyanis az egész Dunántúlnak, de különösen Fejér megyének208 nagy bevásárlási forrása volt, a Dömötöri vásár, több napig tartott és a világon mindent lehetett kapni.

Ide hajtották fel a gazdák az eladó állatjaikat, hozták fel a fölös és eladó terményeiket, viszont itt szerezték be a gazdaság minden szükséges felszerelését, szerszámát, háziszereket és a személyes szükségleteteket. Ilyenkor azután megtelt rokonsággal a fehérvári Molnár-ház, és napokig hangos volt a szállóvendégektől. Anyám ezeket a mozgalmas napokat persze nagy évezettel csinálta végig, mint kislány, és ahol lehetett, a nagyoknak és a vidéki rokonoknak a segítségére volt. Egy ilyen dömötöri vásárról hallottam tőle elmesélni a Pesthy Laci bácsi esetét. Pesthy Laci akkor még kis fiú volt, de szemes, jóeszű gyerek. A szüleivel együtt Cecéről, mint a többi atyafi, feljöttek Fehérvárra a dömötöri vásárra és Molnár Imréékhez szálltak. Nappal járták a vásárt, végezték dolgaikat, este pedig színházba mentek. Mivel Lacit nem volt kire hagyni, néki is váltottak jegyet a sínházba, de olcsót, fel a kakasülőre, de az édesanyja (Máli néni) megmutatta néki, hogy előadás után a kapuhoz közel hol várjon rájuk.

Ezekre az alkalmakra, mint [a] dömötöri vásár és hasonlók, a hazai színészet színe-java szokott megjelenni, úgyhogy a színházak is, és a közönség is, nagyon jól járt ilyen nagy összeruccanások alkalmával. „Molnár és gyermeke”-t adták209,

207 Székesfehérvár, Fejér megye székhelye, a Dunántúl fontos piacközpontja volt. A Dömötör napi (október 26-i) országos vásárt a XDC. század második felében főként a téli szükségleti cikkek beszerzése, állatok eladása-vétele miatt látogatták, de leányvásámak is számított. A régi sokadalom hagnyatlását „sirató” Székesférvári Friss Újság 1922. október 24-i írása szerint „A régi Dömötör napi vásárok egy hétig tartottak. Nem csak Fejérmegye, hanem az egész Dunántúl népe itt szerezte be szükségletét téli ruhában, télire való zöldségben, dióban, gesztenyében. ” Vö. GELENCSÉR-LUKÁCS 1991. 371-372. A XIX-XX. század fordulóján, az első világháború előtt a balkáni országok hadseregei számára száz számra vásároltak lovakat a fehérvári dömötöri vásárokon. LUKÁCS 1995. 44.

208 A kéziratban: fehérmegyének, javítottuk.

209 Erst Raupach Der Müller und sein Kind / A molnár és gyermeke kedvelt érzelgős drámáját a reformkortól kezdve országszerte játszották, így 1867-1914 között is. A kassai színtársulat 1834. május í-én adta elő Székesfehérváron a Molnár és leánya, vagy a halottnézés karácsony éjszakáján c. Raupach-darabot. 1841-ben Stöger Székesfehérvárról Veszprémbe érkező német társulata március 2-án vitte színre a Molnár és gyermeke c. drámát a veszprémi megyeszékhelyen. Vagyis Székesfehérváron az 1840/41. téli évadban ez is szerepelt a német társulat repertoárján. Vö. CENNER 1972.129. (Stögerről nem tud), HUDI 2009. 51. - Bokody Antal színtársulata 1873. október 25. és 1874. március 29. között Székesfehérváron is műsoron tartotta a Molnár és gyermeke színművet. Az 1874 után időszak feldolgozatlan. Vö. CENNER 1972.168. Azt azonban tudjuk, hogy a Székesfehérváron megforduló színtársulatok Pápán 1885-ben, 1893-ban is előadták. 1885-1921 között minimum 9 évadban játszották Pápán. Vö. NÁDASDY 1981. 212. - Balog Árpád színtársulata... = PL 12 (1885) 45. sz. (november 8.) 185., Az első tíz év. - Statisztika a pápai színházról. --= 138 s-