Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-s Szemle s-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4, SZÁM

Fekete Csaba a Tiszántúli Református Egyházkerület debreceni nagykönyvtárának lelkész osztályvezetője Samarjai Máté János ágendája (Liturgikus kézikönyve) című tanulmánya Samarjai ágendáját mutatja be. Az 1622-ben szuperintendenssé választott Samarjai életútját követve jut el a püspök életének, valamint a dunántúli reformációnak egyaránt meghatározó állomásához, az egyedi és egyedülálló vonásokat felmutató ágenda megszületéséhez, amelyet közvetlenül Pathai István szuperintendens ágendás könyvecskéje előzött meg 1617-ben. A Szerző alapos kutatástörténeti elemzést ad, a korabeli ágendák teológiai összehasonlító vizsgálatát is elvégezve. Széleskörű ismertetését nyújtja Samarjai ágendájának használatáról, megállapítva, hogy a XVII-XVIII. században kiterjedtebb volt ismeretének és használatának köre, mint azt feltételezte a teológia-és egyháztörténet.

Szabó Előd, a Pápai Református Teológiai Akadémia intézetvezető docensének tanulmánya Kanizsai Pálfi János életét és munkásságát vizsgálja nagyívü tanulmányában. A Kanizsai Pálfi János dunántúli református püspök élete és működése című tanulmány első részében a püspök életének állomásait veszi sorra, ezt követően pedig munkásságának alapos elemzését adja. Rámutat a felső szintű egyházszervezet megerősítéséért kifejtett tevékenységére, a zsinat összetételének (lelkészi, világi) meghatározására, a részzsinatok tartásának fontosságára, majd kiemelten foglalkozik az 1630-ban megtartott pápai zsinattal, amely az úrvacsorát, az egyházfegyelem megerősítését és a presbitériumok felállítását állította középpontjába. Utóbbi kiemelkedően fontos a református egyház történetében. Az első presbitérium Pápán állt fel. 1616-1618 között mind a földesúr, mind a városi, mind pedig a vitézlő rend megerősítette és elfogadta a presbitérium szabályzatát, amely rendelkezett a presbiterek jogairól, feladatairól, kötelességéről. Ezt követően a dunántúli presbitériumok megalakulását követi nyomon a Szerző, majd kitér Kanizsai Pálfi Jánosnak a katolikussá lett Batthyány Ádámmal való összeütközésére és végleges szakításukra, rámutatva a korabeli prédikátori sors jellemzőire.

Hudi József főlevéltáros, a Pápai Református Tudományos Gyűjtemények levéltárvezetője rendkívül alapos, széleskörű kutatáson nyugvó remek tanulmánya Presbitériumok a Dunántúlon a 17. században címmel jelent meg, több esztendő kutatásának összegzéseként. A presbitériumot mint történeti képződményt és műit gyakorlati egyházkormányzati kérdést vizsgálja, mert ez a jellegzetessége napjainkig megmaradt. A tanulmány első részében precíz kutatástörténeti áttekintést nyújt a Szerző. A második részben pedig rendkívüli-s 452