Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-3 Űj RÁOLVASÓ =Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám

emberek relatíve jól érezték magukat. Az adókat12, a fináncot13, a trafikot14, a zsandárt15 és több ef[f]éle kultúrintézményt ugyan ekkor találták fel (persze csak minálunk voltak ezek új dolgok), de az „osztrák császárság”16 nem bírt túlságos igényekkel, a sokféle nevű adók17, illetőleg ezek nagyon szelíd nyomást gyakoroltak az eddig szűz-magyar vállakra, illetőleg kultúrnyelven, az „adóalanyokra”18 (ezt a szép kifejezést a Bezirker-világ19 termelte), hogy az a mai viszonyokhoz és arányokhoz képest gyenge simogatás volt.

Élelem bőven, bor is akadt, a cigány sem halt a nagy özönvízbe, s ekkép meg volt adva a sírva-vigadó magyar típusának megteremtése. A sírva-vigadóé, mert valami mégis nagyon hiányzott a fajtánknak: a közélet, a 48 előtti virtusos restaurációk (megyei- és követválasztások), szóval, a politika. Amikor még nagyokat lehetett szavalni, fejeket is beverni, s nem kellene a német előtt szájat befogni. Szóval a politizálás, a magyar második kenyere ebben az időben szigorúan tilos, igazabban lehetetlen volt. Az nem pászolt bele Bach úrnak, a még pár év előtt a barrikádokon hősködött, ma a legsötétebb reakció vezető alakjának a szisztémájába; polgári jog bőven volt a 49-iki kremsieri papír-12 A modem adórendszert, az ingatlanadó alapjául szolgáló kataszteri nyilvántartást az 1849 utáni években vezették be Magyarországon. A vagyonadó mellett fontos bevételi forrás volt a hús, cukor, dohány, szesz után fizetett fogyasztási adó. 1864-re az összes magyarországi adó az 1848 előttihez viszonyítva 3-4-szeresére nőtt, emellett egy sor jogi és gazdasági ügyletet is illetékekkel terheltek meg. A sokféle adó beszedését a hatóságok karhatalom bevetésével is elősegítették. Vö. BÁN Péter (szerk.): Magyar történeti fogalomtár. I. Bp., 1989.14.

13 finánc, németül Finanzer = pénzügyőr; a cs. kir. pénzügyőrségek magyarországi felállítását az 1850. október 4-én kiadott pénzügyminiszteri rendelet írta elő. A pénzügyőrségek irányítását a „magyar koronaországi országos fináncigazgatóság végezte gr. Almási Móric vezetésével. A hivatal 1851. február 20-án kezdte meg működését. BENDA Kálmán (főszerk.): Magyarország történeti kronológiája. III. Második, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. 706-707.

14 Trafik (német) = dohánybolt, dohányáru. Az állami dohánymonopóliumot, a sör- és pálinkaadót 1851. március í-én vezették be Magyarországon. BENDA 1983. 707.

15 A csendőrség (Gendarmerie) megszervezéséről szóló ideiglenes törvény 1850. január 18-án jelent meg. BENDA 1983. 703.

16 Az Osztrák Örökös Császárság (Erbkaisertum Österreich) 1806. augusztus 6-tól az osztrák örökös tartományok hivatalos elnevezése az osztrák császárság kikiáltásától egészen az osztrákmagyar kiegyezésig. A kiegyezés után I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1867. december 21-én szentesítette az új osztrák alkotmányt. 1868. november í-jén kelt kéziratában a közös ügyek tekintetében az Osztrák-Magyar Monarchia elnevezést jelentette ki hivatalosnak.

17 A közleményben: adókat, javítottuk.

18 Az adóalany a német Steuersubjekt tükörfordítása.

19 Bezirk (német) = kerület; a Bezirker-világ: az új közigazgatási rendszer, amely megszűntette a vármegyék önkormányzatát és az országot kerületekre osztotta, a kerületeket pedig a bécsi kormányszerveknek rendelte alá.-S 428 3-