Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

IFJ. MARTONFALVAY ELEK Előszó egy önéletrajzhoz A kiegyezés korában az országos, regionális és helyi, közelebbről a pápai saj­tóban számos visszaemlékezés jelent meg a reformkorról, a szabadságharc idő­szakáról. A rossz emlékű Bach-korszakról azonban ritkán esett szó. E hiányt részben pótolta Martonfalvay Elek ügyvéd 1923-ban a Pápai Hírlapban két részben közölt, s most újra olvasható visszaemlékezése.' Martonfalvy a kora újkor óta ismert pápai Martonfalvay család utolsó tagja volt. Halálakor talá­lóan írta az újságíró, hogy az ősi nemesi címert is lefelé fordították.1 2 Ifjú Martonfalvay Elek József (Pápa, 1853. március 13. - Pápa, 1923. decem­ber 18.) ügyvéd, pápai helyettes polgármester volt. A pápai bencés, majd refor­mátus gimnáziumban tanult, tanulmányait a helyi jogakadémián folytatta. A bírói államvizsga letétele után a pápai királyi törvényszéknél volt joggyakor­nok. Az ügyvédi diploma megszerzését követően szülei közelében, Kaposvárott, majd Győrben tevékenykedett. 1887-ben választották meg Osvald Dániel pol­gármester mellé helyettes polgármesternek és városi tanácsosnak. Hivataláról 1892-ben betegeskedése miatt mondott le. Ezután mintegy egy évtizedig ügyvédi praxist folytatott. Az első világháború alatt és után a pápai Hadigondozó Hi­vatal elnöke volt. 1923-ban a városi közgyűlés szerény kegydíjat állapított meg a nyugdíjat nem élvező, akkor már nélkülöző, betegeskedő egykori helyettes polgármesternek, akit hű felesége, Horváth Ilona ápolt. Házasságukból gyer­mek nem született. Martonfalvay helyettes polgármesteri és közéleti működése idején a város minden tekintetben fejlődésnek indult. Fontos szerepet játszott a város gazda­ságának és infrastruktúrájának modernizálásában: a városi jövedelmi források házi kezelésbe vételében, a regálé-kártalanítási per megnyerésében, a dohány­gyár letelepítésében, a városi vízmű létesítésében; a pápa-csornai vasút építés­ében. Motorja volt a bencés algimnázium főgimnáziummá történő átszervezé­sének, a katolikus nőnevelő intézet létrehozásának. 1918. május 7-én IV. Károly „tanügyi és egyházi téren szerzett érdemei” elismeréséül királyi tanácsosi 1 MARTONFALVAY Elek: Előszó egy önéletrajzhoz. = Pápai Hírlap 20 (1923) 28. sz. (július 14.) 1-2., Uo. 29. sz. (július 21.) 1-2. 2 Martonfalvay Elek. = Pápai Lapok 20 (1923) 51. sz. (december 22.) 2. [A nekrológot a lap szer­kesztője, Kőrös Endre írhatta.] Az írás utolsó mondata: „Meg van fordítva már az ősi címer, kihalt végső tagjában a család.”-=425 -

Next

/
Thumbnails
Contents