Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

s Kisebb közlemények =Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM

házkerület kezébe került, hiszen így biztosabb és jelentősebb anyagi feltételeket biztosíthattak a gyűjtemény számára. Mégis, ez a két nagy formátumú személyiség is kellett ahhoz, hogy a tudatos könyvtárfejlesztés megkezdődhessen. Tóth Ferenc 1802. február 27-én elvállalta az intézet könyvtárnoki állását, könyvtárkezelési és -használati szabályzatot13 készített, mely hosszú időn át meghatározta a könyvtárosok munkáját. Rendezte az állományt, tékák szerinti szakokba sorolta, és betűsoros katalógust készített. Külföldről tudományos folyóiratokat hozatott, és megkövetelte tanítványaitól, hogy hetente vegyenek ki a könyvtárból egy-egy szakmunkát, s azt kivonatolva tanulmányozzák. Megvetette a régi magyar könyvállomány, az antikvák és kéziratok gyűjteményének alapjait. Ez utóbbit szánta a tervei között szereplő „Pannonica Bibliotheca” törzsanyagának, mely a dunántúli lelkészek nyomtatásban meg nem jelent műveit lett volna hivatva összegyűjteni. Könyvtárossága idején kezdték meg a kölcsönzők és kölcsönzések nyilvántartását is.14

Tóth Ferenc pápai lelkészként, főjegyzőként, majd esperesként és püspökként sem feledkezett meg a könyvtárról, élete végéig egyik legfőbb mecénása maradt. Mintegy 800 kötetes könyvtárát a pápai főiskola örökölte, felbecsülhetetlen értékű egyháztörténeti-művelődéstörténeti kéziratgyűjteményét pedig veje, Liszkay József a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának (ma Országos Széchényi Könyvtár) adta el.15

1830-ban a göttingeni egyetem díszdoktori címet adományozott a tudós dunántúli püspöknek, 1836. február 26-án pedig V. Ferdinánd királytól nemesi címet nyert.

1839-ben ismét felmerült a pápai kollégium elköltöztetésének ötlete („második székhely-vita”). Az intézet birtoklásáért ezúttal Pápa, Komárom, Székesfehérvár, Veszprém és Győr küzdött (e két utóbbi visszalépett). Az egyházkerület három szavazási forduló után sem tudott dönteni, a negyedik, döntő fordulót pedig Tóth Ferenc már nem érte meg, mert 1844. szeptember 2-án elhunyt. Két nappal később temették, a hivatalos gyászünnepélyt pedig november 20-án tartották. A szónokok — Nagy Mihály kocsi lelkész és Széki Béla főiskolai hittanár

13 Nyomtatásban megjelent: MOKOS Gyula: A pápai ev. ref. főiskolai könyvtár szabályzata 1802-ből. = Magyar Könyvszemle 11 (ÚF) (1903) 166-173.

14 Vö. SZABÓ György: A Dunántúli Református Egyházkerület pápai Nagykönyvtárának története. = Magyar Könyvszemle 102 (1986) 149-172.

15 Vö. Tóth Ferencz analectái a Nemzeti Múzeum könyvtárában = Magyar Könyvszemle 11 (1886) 220-250. — Az Országos Széchényi Könyvtár magyar nyelvű újkori kötetes kéziratainak katalógusa I—III. Bp., OSzK, 1956. Föl. Hung. 936., 942., 1763.; Quart. Hung. 1043-1044., 1838.

402 s-