Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-= Kisebb közlemények s-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM

kézikönyvekkel látta el tanítványait, az elemi iskolai tanulók-tanítók számára úrvacsorái kiskátét szerkesztett, és a himlőoltás propagálásával a közegészségügyi viszonyok javításán is fáradozott.

Szívén viselte és állandóan szorgalmazta a lelkészek folytonos továbbképzését,8 ezért az espereseknek azt tanácsolta, hogy fizessenek elő különböző tudományos és politikai folyóiratokat, lapokat, s ezeket a lelkipásztorok között köröztessék, illetve, hogy állítsanak fel egyházmegyei könyvtárakat.9 1829-ben az esperesekhez írott körlevelében arról érdeklődött, „mint lehetne a lelkészi kart úgy képezni, hogy az társalgásban az eddiginél nagyobb ügyességet, több finomságot és simaságot... tanúsítson.”10

Tanártársa, a kantiánus Mándi Márton István halála (1831) után annak tanszékét Tarczy Lajos (1807-1881) foglalta el, aki Hegel filozófiájának egyik első hirdetője volt hazánkban. A lelkészi kar és az egyházkerület vezetőségének konzervatívabb része nem nézte jó szemmel az új eszmék terjesztését, mert véleményük szerint „a pápai kollégium tanulóinak szívét megmételyezik” ezek a filozófiai tanok, ezért azok iskolai oktatását meg kell tiltani. Tóth Ferenc Tarczy védelmére kelt s a természettudományi tanszéket ajánlva neki megtartotta a kollégium tanári karában. 1834-1848 között a főiskola Stettner (Zádor) György, Tarczy Lajos, Bocsor István, Czibor Ferenc, Széki Béla működése alatt élte egyik legjelentősebb korszakát. A felsorolt tanárok mindegyikét Tóth Ferenc iktatta be hivatalába. 1832-ben jogi tanszékkel11 bővítette az iskolát, 1837-ben pedig királyi privilégiumot szerzett egy „könyvnyomtató intézet” (Főiskolai Nyomda, működött: 1838-1949) felállítására.12

Egyházkerületi könyvtárunk fejlődésének legdinamikusabb szakasza is Tóth Ferenc (és Mándi Márton István) professzorságának idejére esik (1791- 1831). Persze a fejlődést és a gyarapodást az a tény nagy mértékben előmozdította, hogy a pápai főiskola fenntartása 1797-től az egyházközségtől az egy-8 Vö. TÓTH Endre: Tiszteletes tudós prédikátorok. Lelkész-képzés és továbbképzés Tóth Ferenc korában. Pápa, 1931.

9 Vö. HUDI József: Dunántúli református tanítói könyvtárak az 1820-as években. = Korall 43 (2011) 122-146.

10 LISZKAY 1877. 46., valamint SZABÓ György: Adalékok a magyar református egyház 19. századi művelődési törekvéseihez (Tóth Ferenc reformtervei). - Magyar Könyvszemle 107 (1991) 3. sz. 284-290.

11 SZABÓ György: Jogi oktatás Pápán. A Pápai Református Jogakadémia története 1832-1885 = A jogászképzés a magyar felsőoktatás rendszerében. Bp., 1984. (Jogtörténeti értekezések. Az ELTE Jogtörténeti Tanszékének kiadványai, 14.) 121-154.

12TÓTH Lajos: A főiskolai nyomda története. Pápa, 1939.

401 s-