Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-= Forrásközlés =­Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám Veszprém vármegyében 3 nemesi község volt, amelyik a közéletben nagy szerepet játszott a nagy nemesi létszámnál fogva: Szentkirályszabadja, Nemes­vámos és Szentgál.187 Mind a három azon kívül igen nagy többségben reformá­tus is, így nevelésénél fogva a szellemi és nemzeti haladás felesküdött harcosai. El tudom képzelni, hogy Véghely Imre is a szülői háznál szívta magába ezeket az eszméket és a pápai főiskolán kiváló tanárok keze alatt nevelkedett, hol ké­sőbb Jókai és Petőfi tanultak.188 Az előbb említett 3 község nemesei a vármegyei közéletben igen nagy szerepet játszottak, hallottam, hogy egy-egy alispán­vagy követválasztáskor, ha ez a három község nem volt egy véleményen, akkor azon a választáson vér folyt, mert egyik sem hagyta a maga jelöltjét. Ilyen körülmények között el tudom képzelni, hogy Véghely Imre 1839-ben, 30 éves korában tudott olyan messziről hozni magának feleséget, mint a Komárom megyei Kömlőd, és egy olyan előkelő családból, mint abba[n] az időben a Páz­­mándy család volt Komárom megyében. Veszprémbe vitte a fiatalasszonyt. Hogy hol laktak, azt nem tudom, lehet, hogy mindjárt az ős[i] Véghely nemesi házban, hol is meghaltak. Valószínűnek tartom, hogy oda [vitte], mert 1848-ban ott lak­tak. Ezt az édesapámtól hallottam, azzal a Pázmándy Karolina által képen törölt díszstrázsával kapcsolatban, melynek történetét már leírtam. Veszprém polgárai és az ott lakó nemesek nem érezték magukat jól, mint mezővárosiak], mert túlságosan ki voltak szolgáltatva a katholikus papság ké­ny ének-kedvének, kik minden beruházással járó városfejlesztést megakadá­lyoztak, mert hiszen a közterheket javarészt a vagyonuk révén ők viselték.189 Az volt a vágyuk, hogy szabad királyi város, egyszóval törvényhatóság legye­nek.190 Amikor 1848-ban a szabadság kiütött, akkor csináltak is valami ilyesféle 187 Nemesvámos, Szentgál és Szentkirályszabadja község a megyeszékhely, Veszprém kö­zelében található. Szentkirályszabadja központja Veszprémtől 5, Nemesvámos központja 8 km­­re, Szentgálé 20 km-re van. Mindhárom falut 1848 előtt nemesek lakták, akik számarányuknál fogva eldönthették a tisztújítások végeredményét. 188 Jókai és Petőfi az 1841/42. tanévben tanult együtt Pápán. 189 Veszprém mezővárosnak 1848-ig két földesura volt, a püspök és a káptalan. A nemesek nem a mezővárosi tanács joghatósága alá tartoztak, hanem külön önkormányzat, a nemesi köz­ség alá. Véghely téved: a nemesek 1848 őszéig közadót nem fizettek, a városfejlesztéshez (pl. a tűztorony, az ún Vigyázótorony építéséhez) legfeljebb önkéntes alapon járultak hozzá. Ilyen al­kalommal a terhek 1/3-át fizették. 190 Nem a nemesség, hanem Veszprém mezőváros polgársága küzdött a szabad királyi városi jogállás elnyeréséért. A város 1746-1836 között számos alkalommal folyamodott a királyhoz a kedvezőbb jogállás elnyeréséért, de az óriási költségekkel járó erőveszítése nem járt sikerrel. A város földesurai minden alkalommal megakadályozták, hogy a vármegyei vizsgálat kedvező eredménnyel végződjék. Vö. HORNIG 1912. 63-64., SOLYMOSI1990. 7-27., HUDI 2000. 94.-s 339 s-

Next

/
Thumbnails
Contents