Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-s Forrásközlés &Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám

elmondhatja, hogy az életet becsülettel megharcolta és nyugodtan ajánlhatta fel lelkét a jó Istennek, mert a rábízott dolgokat teljesítette, a megpróbáltatások dacára istenhívő, vallásos nő maradt. Ha az életet csak olyan szemből nézem, hogy 5 gyermekét temette el145, és emellett volt energiája még öt gyermeknek életet adni, és felnevelni, ez olyan teljesítmény, ami az anyák közül is kiemeli.

Vallásos hite dacára az öt temetés már olyan megpróbáltatás volt számára, hogy ezen a téren keresett olyan magyarázatot is, amely már semmi vonalon nem állhatja meg a helyét. Például: hallottam az ő szájából keseregve mondani, hogy azok a gyermekei, kiknek neveit az ő családjából választotta, azok mind meghaltak, tehát nem az okozta-e a halálukat. Mert természetesen az újszülötteknek is mindig ő adta a nevet, őszerinte ugyan minden kis gyermekénél először megkérdezte apámat, hogy mi legyen a nevük, de ő mindig olyan ősmagyar pogány neveket mondott, hogy nem járulhatott hozzá, hogy majd ha megnőnek, hát kinevessék őket, hát kénytelenségből mindig ő választotta a nevet az újszülöttnek. Megkérdeztem tőle, hogy nem emlékezik-e, hogy milyen nevet ajánlott édesapám annak idején, azt felelte:

— Dehogynem: Kozma vagy Lesetár, persze egyiket sem fogadtam el, hanem lettél az apád után Dezső.

Nem csak a fészekben, hanem Veszprém egész társadalmában [is] ő vitte az első szót, de nem csak abban az értelemben, hogy mindenütt ott volt, hanem ő rendezte, irányította és vezette az egész társadalmi életet. Ő szabta annak meg úgy a farsangbeli mulatságainak számát, formáját, nívóját, mint az őszi, azután böjti, majd a tavaszi társadalmi érintkezés minden formáját és alkalmát. Édesapám hivatali állása és már a korábbam politikai szereplése révén ez a működési köre anyámnak kiterjedt az egész vármegye úri társadalmára is. Voltak mulatságok, melyeknek szereplői nemcsak a város társadalmából, hanem az egész vármegyéjéből kerültek ki, csupán a helyszíne volt Veszprém városa.

Érdekes, hogy a katolikus püspöki városban és vármegyében egy református asszony ezt a szerepet olyan hosszú időn át tudta betölteni anélkül, hogy valamikor is ezen vezető pozíciójából bárki megkísérelte volna kibillenteni. Pedig kisvárosban mindenki kirakatban él. Ha alkalmat adott volna arra, hogy

145 A veszprémi református születési és halotti anyakönyvek segítségével megállapítottuk a Veszprémben született és ugyanitt elhunyt kisgyermekek adatait: Béla (1872. február 22. - 1877. január 28.), László (1873. július 29. - 1873. augusztus 30.), Juliánná (1878. február 2. - 1890. december 10.), Imre (1883. szeptember 23. - 1887. június 13.) Sándor (1886. augusztus 23. - 1887. január 20.). - Veszprémi református vegyes anyakönyv 1872-1895. MNL Mikrofilmtár A 1657. d.-= 326 s-