Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
-s Forrásközlés =Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám eljegyzéséig.121 Különben is az a hat év, ami korkülönbség közöttünk volt abban a gyermekkorban, melyben én akkor voltam, oly nagy volt, hogy sok közös gyermekkori emlék nem fejlődhetett ki közöttünk, ha különösen azt is figyelembe vesszük, hogy ő lány volt, én meg fiú. Arra emlékezem, hogy egyik farsangi bál után én már ébren voltam, Sári meg még aludt, és álmában dúdolta, hogy „Az egri ménes mind szürke”. Erre is azért emlékezem olyan jól, mert ebédnél, mikor elmondtam, mindenki „nagy” jót nevetett rajta, és délután és este is elmondatták velem. Persze, akkor még nem gondoltam arra, hogy valószínűleg egy vidám szupé122 csárdászenéje lehetett, melyet a táncosa rendelt a cigánynál, melyet azután álmában kellemes visszaemlékezés miatt dúdolt. így akaratlanul árulójává lettem, de talán nem volt kellemetlen néki, sem a szüleimnek. Mert Jóska sógor olyan korán lefoglalta magának Sárit, hogy nem is tudok olyan udvarlójáról, kit komolyan lehetett volna venni. Csak Jóska gyanúsított mindenkit, hogy az ő Sárikája körül akar forgolódni és őt kiütni a nyeregből. Ezt sem én, mint gyerek, tapasztaltam, hanem később hol viccesen, hol komolyan hallottam elbeszélni. Tizenegy éves sem voltam, mikor Sári esküvője volt, úgy hogy gyermekkori emlékeim már inkább az ő asszonykorához fűződnek. Arra jól emlékezem, hogy mikor az ő kedvéért nagy házi bált adtak a szüleim, szupé után egyszer csak teljesen más ütemű zenébe kezdett a cigány, a táncolok megálltak, majd félreálltak, mert az öreg Kenessey Károly123 megyei tiszti főügyész, vállig érő fehér hajú öregúr Sári nővéremet hívta el táncolni, és valami előttem ismeretlen táncot lejtettek régi magyar dallamra. Igen nagy tapsot kaptak a tánc után. Érdekes kép is volt a szép ősz öreg úr és a cca.124 16 éves fiatal, feslésnek induló, rózsaszerű üde leány, amint hol kézen fogva, hol szólóba [n], hol összefogódzva táncoltak. Még egyszer láttam életemben ezt a táncot Budapesten a Nemzeti Színházban Ujházy Edétől125 táncolni, mikor, 121 Dr. Cseresnyés József orvos 1892. november 21-én Veszprémben jegyezte el Véghely Saroltát, ugyanekkor ünnepelte Véghely Dezső és felesége az ezüstlakodalmát. - Eljegyzés. = PK 2 (1892) 62. sz. (november 27.) 122 szupé, eredetileg: souper (francia) = késő esti étkezés, vacsora 123 Kenessey Károly Veszprém vármegyei tiszti főügyésze 1867-től különböző beosztásokban szolgálta a megyét. Főügyészi szolgálataiért Ferenc József 1895. október 11-én királyi tanácsosi címet adományozott számára. 1896. június 18-án, 73 évesen hunyt el Veszprémben, az Alsóvárosi temetőben temették a református egyház szertartásai szerint. - MNL K 19. Királyi könyvek, 69. kötet, 709-710., Kenessey Károly. = PL 23 (1896) 25. sz. (június 21.) 3. 124 circa (latin) = körülbelül 125 Újházy Ede (Debrecen, 1841. január 28. - Budapest, 1915. november 5.) színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője. Az Újházi tyúkhúsleves névadója. A Peleskei nótárius ’ 315 s-
