Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
•* Forrásközlés a-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM püspök temette — a beszédjében is megemlítette ezt az esetet, mondván, hogy már akkor úgy viselkedett, mintha az égiekkel összeköttetése lett volna. Kálmán igen szép és kedves szerepet töltött be a családban, kár, hogy 49 éves korában itt hagyott bennünket. Pedig kisvárosban élvén, mintha kirakatban lett volna, minden tettéről mindenki tudott, azon kívül Jóska sógor110 az ő őszinte modorával és rámenős természetével akár tréfás, akár komoly eseteit előtte és a családban mindig felszínen tartotta és közismertté tette. De ő ezt sohasem vette rossz néven. Zokszó nélkül tűrte mindig, semmiből sem csinált esetet. Ezeket Jóska sógor alaptermészete111 velejárójának tekintette és változatlanul szerette. Később én is a nyakára nőttem. Sokszor nem tartotta be a nagy korkülönbséget, de ez sem változtatott testvéri érzésén és szeretetén. Sőt, ő segített ahhoz, hogy komázzak vele, mert ő igyekezett a nagy korkülönbség válaszfalait mielőbb lebontani. Ami diplomás mérnök koromban teljes egészében be is következett. Kálmán ezen alaptermészetéből nekem nagy hasznom lett, mert Kálmán korabeli fiú több volt a rokonságban, és mivel Kálmán sem sajnált le fiatal korom dacára, a többi is akceptált kortársának és így sohasem voltam korom miatt háttérbe szorítva. Még csak azt említem meg, hogy hogyan112 jutott a bátyám a Kálmán névhez, mert ez eddig sohasem volt [sem] a Véghely, sem pedig a Molnár családban. Mivel113 apám igen lelkes Tisza Kálmán-balközép-politikus volt, az 1867-es kiegyezés után oly magas fokon volt a politizálás Magyarországon, hogy a születés előtt a fiatalok megállapodtak abban, hogy ha fiú lesz az első gyermek, akkor a pártvezér neve után Kálmánra fogják keresztelni. Ezt többször hallottam elmesélni.114 110 Dr. Cseresnyés József (Veszprém, 1867. június 6. - Veszprém, 1944. július 28.) általános orvos, sebész, szülész-nőgyógyász, főorvos, kórházigazgató. Bécsben, Berlinben és Budapesten tanult. 1893-tól a veszprémi városi kórház másodorvosa, a MÁV és Stefánia Szövetség orvosa, 1904-től a gyermekmenhely igazgató főorvosa. 1922-ben egészségügyi főtanácsos címet kapott. 1936-tól a betegeskedő Dr. Óvári Ferenc helyett a Nemzeti Egység Pártja veszprémi szervezetének elnöki teendőit vette át. Elnöke volt a megyei orvosszövetségnek, a veszprémi Nemzeti Kaszinónak, főgondnoka a veszprémi református egyházközségnek, világi tanácsbírája a veszprémi egyházmegyének, világi képviselője a Dunántúli Református Egyházkerületnek. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. - Magyar Országos Tudósító 18 (1936) 48. sz. (február 27.) 1., DREL I.i.a. 11/1945. (október 25.) közgy. sz. (püspöki jelentés, 18. o.), VARGA 2009. 127-128. (A lexikon adatait pontosítottuk). 111 A kéziratban: alaptermészetének, javítottuk. 112 A kéziratban: úgy, javítottuk. 113 A kéziratban előtte: hogy, töröltük. 114 Tisza Kálmán (Geszt, 1830. december 16. - Bp., 1902. március 23.) nagybirtokos, miniszter, miniszterelnök. 1861-től a határozati párt elnöke, 1867-től a balközép alapító elnöke és 312 =-
