Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-s Forrásközlés s-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM

vészcsengőt apám dolgozószobája és a városi rendőr-őrszoba és a vármegyeházi portásszoba között. Az egész berendezés úgy működött, hogy az apám hivatali szobájába az egyik iratállvány mellett a falon volt egy kis skatulya, melynek az elülső oldalán egy papírlap volt, és rá volt írva nyomtatott betűkkel, hogy ALARM70; ha ezt a papírlapot benyomták, ott egy csengőtaszter volt, ami rögtön megnyomódott és nagykolomp csengő szólt az előbb említett két helyen, a városházán a rendőrlegénységi szobában és a portásfülkében. Természetesen a riasztócsengő szólása esetén mind a két helyről rohanni kellett az őrségnek apám segítségére.

Minthogy én minden délután úgy vacsora előtt egy órát szoktam apám hivatali szobájában szórakozni, megláttam az ALARM jelzésű kis skatulyát, aminek létezéséről csak beavatott egyének tudtak, de én nem. Szépen kinyitottam a különben sarnierra nyíló kis ajtaját, és ott megláttam egy csengőt. Természetesen megnyomtam, és mivel semmi csengést nem hallottam, nem volt érdekes, és [a] kis ajtócskát újból becsuktam. Kis idő múlva azonban rettenetes robaj [támadt] az apám hivatali előszobájában, azután felcsapódik a szoba ajtaja, jóformán bedobódik rajta kifulladva, halott sápadtan az öreg Válint és kiáltja:

— Mi baj, alispán úr?

— Meg vagy őrülve, te vén szamár, mi bajod? — mondja apám.

— Szólt a vészcsengő — válaszolja Válint. — Erre apám odanéz az ALARM- ra, ezt látva, én jelentkeztem, hogy abba a skatulyába van egy csengő, azt én nyomtam meg.

Apám rögtön megértett mindent, derűs és megelégedett mosoly jelent meg az arcán, dicsérőleg mondta:

— Rendes ember vagy, József, ülj le, fújd ki magad, okosan tette a gyerek, hogy megnyomta a vészcsengőt. Te letetted jól a vizsgát, majd meglátjuk, hogy a városházáról mikor jelennek meg a hajdúk és hányán. Ez jó próba lesz.

Elővette óráját, megnézte mennyit mutat, és dolgozott tovább. Egy idő múlva megszólalt:

— Na, a városi hajdúk megbuktak. Józsefem, hazamehetsz, mindig tudtam, hogy benned bízhatom.

A vészcsengőt azután hamarosan leszereltette. Ez az alispáni hivatalos lakás, a vármegyeháza, az udvarával, kertjével, a vármegyeházi többi lakójával volt az én boldog gyermekkorom színhelye és kerete.

70 Alarm (angol, német) = riadó

HE 292 3-