Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-= Forrásközlés a-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM

Véghely Dezső fiai közül Kálmán (Veszprém, 1868. augusztus 18. - Veszprém, 1917. augusztus 17.) apja nyomdokán haladt, jogot végzett, majd vármegyei szolgálatba lépett. 1897-től Veszprém vármegyei aljegyző, majd főjegyző lett, 1915-1917 között a megye alispánja volt. Felesége, Fritse Kató festőművészként vált ismertté.7

Másik fia, a visszaemlékezést író Véghely (II.) Dezső (1882-1955) apjától eltérően nem a vármegyei karriert választotta. A veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. A fővárosban helyezkedett el. Postatisztként, majd főtisztként tartotta el családját. A közéletben is szerepet vállalt. A Magyar Posta Jogász- és Mérnökegyesületének elnöki tisztségét is ellátta, a Balatoni Yacht Club elnökségének szintén tagja volt.8

Visszaemlékezése azért is fontos kordokumentum, mert gyermekként belülről ismerte és írta le a polgárosuló megyeszékhely és az új megyeháza mindennapi életét, a megyeházához kötődő megyei politikai elit társasági életét. Az elbeszélés középpontjában kiemelkedő helyet foglal el édesapja, akit 15 éves korában veszített el. A kamaszkori traumát alighanem sosem tudta feldolgozni. Visszaemlékezésének ki nem mondott célja, hogy emlék-obeliszket állítson apjának, akit rajongásig szeretett. Ebből következik, hogy édesapját idealizálta, a megye életében betöltött szerepét érdemein túl felnagyította. Ettől lett elbeszélése egyéni és igazán emberi.

Véghely Dezső visszaemlékezését Schildmayer Ferenc (Sárvár, 1931. augusztus 25. - Balatonalmádi, 2018. február 28.) balatonalmádi építészmérnök, atyai jóbarátom őrizte és eredeti helyesírással vitte számítógépre 2007 őszén.9 Találkozásaink alkalmával sokszor beszélt arról, hogy ez a kézirat mennyire fontos Almádi és a megye történetének jobb megismerése szempontjából. Míg Balatonfüredről számos naplót, visszaemlékezést ismerünk, Almádi „aranykoráról” ez az egyetlen személyes forrás. 2017 nyarán, egyik látogatásom alkalmával azzal a nem titkolt szándékkal adta át a kéziratot,

életrajzaiban (Somfai Balázsét kivéve) kisebb-nagyobb pontatlanságok vannak, ezeket a fenti rövid áttekintésben javítottuk. - Írásait, a róla készült nekrológokat saját jegyzteivel kiegészítve kiadta Földesi Ferenc. Vö. VÉGHELY 2017.

7 SZIKLAY 1931. 212.

8 CSISZÁR 2012. 27.

9 Az általa felvitt szöveg CD-változata dr. Jakab Réka főlevéltáros, történész tájékoztatása szerint irathagyatékában is megtalálható. MNL VeML XV. 121. Schildmayer Ferenc építészmérnök (Balatonalmadi) iratgyűjteménye 1836-1937.

266 -