Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-* Műhely =Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám

szerző magánkönyvtárának részét képezték. A legkorábbi Newton „Philosophiae naturalis principia mathematica” c. művének 1786-os londoni kiadása volt, a többi 1801-1836 között, zöme az 1820-1830-as években német nyelven jelent meg. Egy-egy kiadványnál a legújabb, javított kiadásra hivatkozott. A korabeli magyar szakirodalomból csupán három művet említett: Kézi Mózes27 sárospataki professzor tankönyvét: A’ Physikának rövid rajzolatja (Sárospatak, 1832), Vállas Antal mérnök28 Rövid értekezés a napóra készítéséről (Pest, 1833) c. munkáját és Bugát Pál: Tapasztalati természettudomány (Buda, 1836) c. munkájának első kötetét (a második a kézirat összeállításakor még nem jelent meg). Bugát azonos címen Beatus Tscharner munkáját dolgozta fel magyar használatra. Tarczy mintegy versenyben volt Bugáttal, munkájában előtte járt, hiszen az 1838 elején elsőként megjelenő második kötetben előbb közreadta a rendszeres hévtant (thermologia) és fénytant (photologia, optica), mint Bugát Pál.

Bugát Pál szerzőtársa, Schedel Ferenc29 1838-ban Tarczyt az Akadémia levelező tagjának ezzel az indoklással ajánlotta: az 1830-as, 1840-es években ő volt az egyetlen „fizika tanító a hazában, ki tudományát magyarul dolgozta ki”.30 A munka tartalmi értékét jól mutatta, hogy a II. kiadást (1843) a Magyar Tudós Társaság „Nagyjutalom”-mal tüntette ki. Az átdolgozott és pontosított munkát 1872-ben harmadszor is kiadták.

Az első kötetben a mechanica (mozgonytudomány) tárgyalása során részletesen foglalkozott az „égi mozgás” (égrajz, égtan, astronomia) kérdéskörével. A tudományt a következőképpen határozta meg: „Az égrajz azon tudomány, melly az égi testek’ mozgásának tüneményeit ’s törvényeit kipuhatolva így az egész világ’ alkatjárói helyes képzetet ad.”31 Először az égitestek jelenségeit („tüneményeit), azután azok mozgását és nagyságát határozta meg; „végre a’ sulyerő’ mindenes elve tétetik az égi mozgások’ leikévé, ’s így azoknak valódi

27 Kézy Mózes (Fehérgyarmat, 1781. november 6. - Sárospatak, 1831. július 31.) sárospataki református főiskolai tanár. 1813-tól a fizika és matematika professzora, első tankönyvét még latinul írta Elementa physicae címmel (Sárospatak, 1818.) címmel. Ezt fordította le magyarra. A magyar nyelvű tankönyv először 1830-ban jelent meg, névtelenül adták ki Sárospatakon. SZINYNYEIVI. 1899.179-182.

28 Vállas Antal (1809-1869) egyetemi tanár, akadémiai tag. Könyvet is írt; Az égi és földtekék használata címen (Pest, 1840), majd 1845-ben iskolai atlaszt is készített. GALGÓCZY1875. L, MÉL II. 1982. 946., SZINNYEIXIV. 1914. 801-806.

29 Toldy/Schedel Ferenc (Buda, 1805. augusztus 10. - Bp., 1875. december 10.) irodalomtörténész, az MTA rendes tagja. MÉL II. 1982. 872.,

3° Akadémiai Értesítő, XVII. 1906. 611.

31 TARCZY: Természettan 1.1838a. 178.- 25 -