Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-s Újraolvasó s-Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám

Lukács Móric, Pulszky Ferenc, Szemere Bertalan stb.)2 Ennek a mozgalomnak volt egyik nagy vívmánya a „bűntettekről és büntetésekről” szóló 1843-as börtönügyi3 tervezet, amely racionális és következetes alkotás volt, telve humánummal és bizonyos illúziókkal is. A magas szintű elméleti munkát az 1843/44. évi országgyűlésen az alsó tábla ugyan elfogadta, a felső tábla azonban folyamatos változtatási igényekkel lépett fel, ami végül odavezetett, hogy a plánumból nem lett szentesített törvénycikk.

Tarczy Lajosnak a Tudománytárban megjelent értekezése mintegy előtanulmányként / összefoglalásként tekinthető a törvényalkotási folyamat vonatkozásában, hiszen a köztörvényes bűnökről és az értük járó jogszerű büntetésekről szóló jogfilozófiai vita már az 1820-as évektől kezdve zajlott a német nyelvterületeken. Ezekben a vitákban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a régi, feudáliskori büntetések4 helyett alkalmazandó ún. „humanista”, emberségesebb megoldások, amelyek a napjainkban alkalmazott emberi és polgári jogok kiterjesztésére törekedtek.5 A tendencia a testi fenyítések, a fizikai büntetések csökkentése, lehetőség szerinti eltörlése, és a halálbüntetés alkalmazásának korlátozása irányába mutatott. Az ifjú, szabadelvű pápai tanár, Tarczy Lajos — mint értekezéséből egyértelműen kiderül — hasonló elveket vallott és igyekezett azokat a szélesebb tudományos közvéleménnyel is megismertetni. (Szélesebb, európai látókörét annak is köszönhette, hogy — rendkívüli olvasottsága mellett — 1831-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, a következő évben pedig Brünnön, Prágán, Drezdán, Lipcsén és Halién átutazva Berlinbe ment és folytatta tanulmányait, illetve az egyetemi oktatást tanulmányozta.)

Tarczy Lajos tanulmányának ezen újabb megjelentetése nem szövegkritikai céllal készült. A korabeli helyesírást a maihoz igazítottuk: elhagytuk az aposztrófokat, c-vel helyettesítettük a cz-ket, illetve az egybe- és különírás, a rövid és hosszú mássalhangzók tekintetében is a jelenleg érvényes normákat vettük irányadónak. Az egyedi nyelvi jellegzetességeket viszont igyekeztünk meghagyni és —szükség esetén — lábjegyzetben magyarázni. (-MZS-)

2 Vő. MEZEY Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei. Osiris-Századvég, Bp., 1995.13.

3 A börtönüggyel kapcsolatban hasznos kézikönyv: BENCZE Béla: Börtönügyi lexikon. Kronosz Kiadó, Pécs, 2014.

4 Erről részletesen lásd Richard van DÜLMEN: A rettenet színháza. ítélkezési gyakorlat és büntetőrituálék a kora újkorban. Századvég-Hajnal István Kör, Bp., 1990. c. könyvét!

5 CSIZMADIA Andor: Törekvések az emberi és polgári jogok biztosítására és büntetőjogi védelmükre a reformkori Magyarországon. = Uő.: Jogi emlékek és hagyományok. Esszék és tanulmányok. Bp., 1981. 361-383.

176 s-