Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
-s Kisebb Közlemények s-Acta Papensia XVIII (2018) 1-2. SZÁM A következő alfejezetek a munkából adódó jogviszonyokat taglalják. Elsőként a napszámosi jogviszonyt. A jogviszonyra vonatkozó törvényi szabályozások (mindkét fél jogai és kötelességei) után a Szerző ismerteti azokat a szempontokat, amelyek életben tartották ezt a munkavégzési formát, jellemzi a szerződéskötéssel létrejött munkakapcsolatot, amelyben nagy jelentősége volt a bizalomnak. Második az aratási jogviszony, amely különös jelentőségűnek mondható Sárkeresztesen is. A rájuk vonatkozó jogszabályokat és törvényeket mutatja be a Szerző, tisztázva minden bizonytalanságot, amely a néprajzi szakirodalomban ezzel kapcsolatban (törvények, szerződések, egyéb rendelkezések) fellelhető. Az uradalomban összesen tizenegy jogviszony jött létre az aratócsapattal, ill. az aratócsapat tagjai között. A törvényi szabályozásról az aratók nagyon keveset tudtak, irányadónak, kötelezőnek a jogszokást tekintették. Harmadik a cséplés jogviszonyai. A cséplőgépek megjelenése és korszerűvé válása szervezett munkacsapat foglalkoztatását igényelte. A cséplési munkaviszonyra jogszabály vonatkozott, de a gazda és a munkások között csak szóbeli szerződés létezett. A parasztgazdaságokban a gazdasági bérmunkán kívül élt a kölcsönmunka, társas munka, az összesegítés, vagyis kaláka, amely a viszonosság jegyében történt. Mellette létezett a ledolgozásos munka, amely az eltérő gazdasági erejű személyek, családok között jött létre, amikor valamilyen tartozást munkával egyenlítettek ki, gyakran nélkülözve az arányosságot. Tekintélyes részét képezi ennek a nagy fejezetnek a székesfehérvári vásárok, piacok jogviszonyait tárgyaló rész. A Szerző jogi oldalról világítja meg a vásárt, ismerteti Fejér vármegye vásárokra vonatkozó szabályrendeleteit, amelyeket kiegészítettek Székesfehérvár törvényhatósága által. Az áruféleségek mellett bemutatja a vásárok jellegzetes alakjait (cenzár, kupec, hajcsár, disznókereskedő), az alkut, az üzletkötést, ennek összetett lefolyását. Foglalkozik az állathajtás szabályaival, a hajtási útvonalakkal. Színes, megjelenítő erejű a vásári komédiások bemutatása. Megismertet annak a vizsgálatnak az eredményével, amely rámutat az árucserének Sárkeresztes életében játszott szerepére, a tájak közötti munkamegosztásban való részvételére. Ezt követően a Szerző a szerdai és szombati székesfehérvári piacok világát tárja fel, sokféle árujával és árusával, ahova Sárkeresztesről tejet, valamint tejhasznot, továbbá zöldségféléket, a kapások közül kukoricát, krumplit vittek. Az árucserében az állatvásárok a férfiak, a kirakodóvásárok és a piacok a nők tevékenységi területei voltak. A részfejezet lezárásaként megismerhető az a tizenhárom jogszokás, amelyeket a sárkeresztesiek vásári jogügyleteknél alkalmaztak. 171 hh