Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

■* Forrásközlés s-Acta Papensia xvin (2018) 1-2. szám

A DÍSZTEREM ARCKÉPEI A FŐISKOLÁBAN.

1. Br. Baldácsy Antal r[ómai] kath[olikus] főúr, ki 8000 hold földjét a magyarországi 5 ref[ormátus], 5 evangélikus] és 1 unitárius] ehker-nek2 hagyományozta mindennemű járulékaival. Egy közös 22 tagú felügy[elő] bizottság és ennek élén egy jogigazgató kezeli az alapítványt. Meghalt 1878.3

2. Szondy Kenessey István a dunántfuli] ref.4 ehk. első főgondnoka (1745-1750). Nejével elhatározták, hogy aki közülük a másikat túléli, vagyonukból egyházi célra fog tenni alapítványt. Meghalt 1750.5

3. Szondy Zsuzsanna, Kenessey Istvánná a fent írt megegyezés alapján 10.000 ft-ot hagyományozott a pápai ref. főiskolának. Az alapítványt egy magát időnként kiegészítő gondnoki testület kezeli Sárospatak, Debrecen stb. gondnokokkal együtt. Meghalt 1753.

4. Beöthy Zsigmond egyházkerfületi] vil[ági] főjegyző, kúriai bíró. Komáromban szül[etett] 1819. febr[uár] 17.1888-ban vonult nyugalomba. 1892-ben v.b.t.t.6

2 ehk., ehker = egyházkerület(i)

3 Végvezekényi báró Baldácsy (Baldacci) Antal (1803-1878) nagybirtokos, lapkiadó, országgyűlési képviselő. Elnémetesedett korzikai családból származott, apja I. Ferenc császár bizalmasa volt, aki 1814-ben osztrák bárói rangra emelte. Katonai tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, 1830-ban magyar nemességet kapott. 1848/49-ben honvéd ezredes. 1871-ben gróf Széchenyi István példája nyomán tervet dolgozott ki az Alföld közúthálózatának korszerűsítésére. 1872-től a 48-as Függetlenségi Párt programjával országgyűlési képviselő, 1874-ben a „Hunnia” c. lap kiadója, cikkírója. Fia halála után (1876) úgy határozott, hogy — bár katolikus vallású volt, és hitét nem tagadta meg — 8000 holdnyi birtokát minden tartozékával együtt alapítványi formában a magyarországi protestáns felekezetekre hagyja.

4 A továbbiakban a „ref.” rövidítést nem oldjuk fel.

5 Kenessey István (1677/1678-1750) a Dunántúli Református Egyházkerület első főgondnoka, több alkalommal Veszprém vármegye országgyűlési követe, 1717 és 1720 között másodalispán, több vármegye táblabírája. 1743-ban feleségével, Szondy Zsuzsannával koruk egyik legjelentősebb alapítványával teremtették meg a pápai Kollégium működésének feltételeit. A protestáns érdekek védelmezőjeként lépett fel, közigazgatási szolgálataiért Mária Terézia 1744-ben királyi tanácsosi címmel tüntette ki.

6 v.b.t.t. = valóságos belső titkos tanácsos. A dualizmus korában a legmagasabb közhivatalnokoknak adott királyi kitüntetés; elnyerésével a „kegyelmes úr”, „excellenciás úr” megszólítás illette meg a kitüntetettet.- 144 s-