Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
-s Forrásközlés s-Acta Papensia XVIII (2018) 1-2. SZÁM nak mélységes voltát kicsoda mondhatná ki, ímé, Uram, a Te tanácsid végére mehetetlenek! Híressé és emlékezetessé tetted fennen magadat, mert minden Jézus Krisztusban élő Lélek te rólad tészen vallást, és csudálatos vagy minden teremtésed között. Mi penig, ó, Uram, gyűlölségesekké tettük vala mi magunkat, minden emberekkel, a Te szent orcád előtt, mert nem szerettünk Téged; mégis, csudálatos úton, Szent Fiad által megbékéltettél velünk,84 hogy szeretnél minket, és tenné?5 magadnak választott népednek.*6 A mi bűneinknek terhe alatt a földig, sőt még a pokoligf [azaz a sírba, a halottak világába] le nyomattattunk vala, de Te, Uram, támasztál nékünk olyan Melkisédek rendi szerént való Főpapot, aki nem tulkoknak és nem bakoknak vérek által, hanem az ő tulajdon vére által meg tisztítván bűneinkbűlf fel emelt minket. marháját el adván, meg vészi az mezőt. — Jób 3,21: Kik az halált várják [tudniillik a keseredett szívűek], és nem jő el, és mellyet szorgalmatosban keresnek, hogy sem mint az el röjtett kéneset. ** Róm 5,10-11: Mert ha mikoron ellenségi voltunk, meg békéllettünk Istennel az ő fiának halála által, sokkal inkább meg tartatunk az ő élete által, minek utána meg békéllettünk véle. Nem csak az pedig, hanem dicseködünk is az Istenben, az mi Urunk Jézus Krisztusnak általa, ki által mostan ez békéltetést nyertük. — 2Kor 5,18-19: Mind ezek pedig Istentől vadnak, ki magával minket meg békéltetett az Krisztus által, és adta az békéltetésnek szolgáltatását nékünk. Mert azt Isten Krisztusban vala, ki meg engesztelte magának ez világot, nem tulajdonítván nékiek az bűnöket, és adta mi nékünk ez meg engeszteltetésnek beszédét. — Ef 2,16: És mind kettőket [a régi és új nemzedéket] egy testben meg engesztelné Istennek, az keresztfának általa, az ellenségeskedést meg ölvén az által. — Kol 1,21: Annak okáért titeket, kik régen idegenek, és ellenségek valátok, az ti elméteknek gonosz cselekedetekre való hajlandóságáért: mostan bizonyára meg békéltetett az ő testében való halálának általa. 85 Elírás: tennéd 86 íPét 2,9: Ti pedig választatott nemzetség, királyi papság, szent nép vadtok, és olly nép, mellyet Isten sajátjának tart, hogy annak hatalmas dolgait hirdessétek, az ki titeket az setétségből az ő csudálatos világosságára hívt [azaz hívott]. 8? Péld 15,11: Az koporsó és veszedelem, az Úr előtt vadnak; mennyével inkább az embernek elméjek? — Péld 27,20: Mint az koporsó és veszedelem meg nem elégedik, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. — Mt 11,23: Te is Kapemaum, ki az égiglen fel magasztaltattál, az pokolig le vettettél... — Jel 1,18: ...Ámen, én bírok az pokloknak és az halálnak kólcsival. 88 Zsid 9,11-12: Minek utána pedig az Krisztus, az követközendő jóknak fő papja el jött volna, nagyobb és tökélletesb sátor által, nem kézzel csinált, azaz, nem ez külső éppítésnek sátora által. Sem pedig nem bakoknak, és tulkoknak vérek által, hanem az ő tulajdon vére által, ment bé egyszer az Sanctuariumba [szentek szentjébe], minek utána örök váltságot talált volna. — Zsid 6,20: Hová [azaz a szentek szentjének kárpitján belülre] az mi előttünk járó, mi éröttünk bé ment, tudni illik, az Jézus, ki az Melkisédeknek rendi szerint örökké való papi fejedelemmé lőtt. — Zsid 7,17: Mert ezképpen tészen bizonyságot: Te vagy örökké való pap. — Zsid 7,21: Meg esküdt az Úr és meg nem bánja, te vagy örökké való Pap, Melkisédeknek rendi szerint. = 135 =-
