Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-* Forrásközlés s-Acta Papensia xvm (2018) 1-2. SZÁM

nyékét az imádságok és imádságos könyvek további kutatásának segítésére, ösztönzésére.

(1) Első az úrvacsora magyarországi református szertartásának három hagyományos gyónó kérdése. Ez az egyetlen olyan liturgikusnak mondható tétel, de ez magában nem szertartás Komáromi kötetében. Műfaja nem imádság. Jellegzetes a címe is.

(2) Confessio generalis a következő tétel. Középkori eredetű, és szintén legalább két fő kéziratos változatban terjedt a nyomtatott kiadások mellett már a 16. századtól; Bornemisza Péter munkájába is valamilyen kéziratosán terjedő változat kerülhetett bele 1577-ben.

(3) Második bűnbánó imádság, szintén poenitentialis actio.

(4) Kommunió utáni hálaadás, gratiarum actio. Két változata van a többi imádság között;

(5) az itt idézett a rövidebb.

(6) Van egy esketési szertartásra való imádság is, in occassione conjugium copulandis.

(7) Végül az ünnepi imádságokat is képviseli az egyik pünkösdi a hét pünkösdi imádságból, ad festum Pentecostes. A nyájas olvasó ezekből képet kap a kézirat tartalmáról.

Telve vannak az imádságok bibliai utalásokkal. Ezek vagy a magyar Biblia régi fordításának szójárását használják, vagy latinból rögtönzött fordítások nyomán állandósult fordulatokat. Revideált fordításunktól sokszor eléggé eltérnek, csupán a régebbi egyházi irodalomban járatosak ismernek rájuk. Ezért a fontosabb bibliai célzások vagy csaknem idézetek szövege lábjegyzetben olvasható a Vizsolyi Biblia nyomán. Szükség szerint a megváltozott értelmű szavak jelentését betoldom szögletes zárójelben. Szó szerint idézek, megtartok régi szóalakokat, mai betűalakokkal, és a mai helyesíráshoz közelítve. Helyenként eltér a versek számozása, mert például a Vizsolyi Biblia mellőzi a Zsoltárok könyvében (a liturgikus szokáshoz alkalmazkodva) a feliratokat. Ezeket szertartáson nem szokás idézni, tehát a számozás eggyel eltolódik. Az is kiviláglik a bibliai idézetekből, hogy a szóhasználat többször eltér a megszokott bibliai szövegtől. Ma úgy képzelnénk, hogy Károlyi Biblia mindjárt elterjedt és általánosan elfogadottá vált, ezt olvasták és idézték. Ez azonban csak fokozatosan történt meg a XVII-XVIII. század folyamán. Igen gyakran idéztek latinul, nem is mindig a protestáns fordítások szerint, hanem a Vulgata nyomán. Ezért nem mindig hasonlít az idézet még az 1908-as revideált Károlyi kiadáshoz sem.

120