Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-5 Műhely *­Acta Papensia xvrn (2018) 1-2. szám közötti kulturális kapcsolat, amely hagyományokat teremtett és őrzött meg, a népi kultúra anyagait megtűrte, később tudományos érdeklődésével az írásbe­liségbe emelte, miközben folyamatosan adta át az elit különféle kulturális ér­tékeit. E szerep, amely a néprajztudomány kialakulásában alapvető volt, a re­formátus alsópapság hivatásaként értelmeződött. OLVASÁS ÉS A REFORMÁCIÓ Az elit és népi kultúra szétválását a reformáció kibontakozásának idejére te­hetjük.24 A katolikus közegben a reneszánsszal megkezdődő folyamat felgyor­sult a reformáció köznépi biblia-használatával, a könyvnyomtatás elterjedésé­vel. Bartolomeo Schedoni (1578-1615) A Szent Család a Kisjézust olvasni tanító Máriával c. képe (1513-1515, National Gallery, London) szimbolikusan mutatja az írás és olvasás (vallási) kultúraformáló szerepét a XVI. századtól. Hasonló funkciót tölt be a Than Mór 1868-ban festett képe a törökkanizsai Szent György templom mellékoltárán; Szent Anna olvasni tanítja Máriát. E képek a középkori Angyali üdvözletek Máriájának könyvvel történő áb­rázolásai nyomán a XV. századtól az elmélkedés és a bölcsesség jelképeivé vál­nak, lassan egy női ideál megtestesítői lesznek. A középkori egzegézis szerint Mária maga az IGE, az ige a könyv, a könyv a szentírás. A reneszánsz Szent Anna könyvvel képe a Humanitas Christi része. Luther szerint a keresztyén szellemű nevelés és oktatás a családi környezetben gyökerezik, legfőbb közve­títője maga az anya, az ellenreformáció az apáca leánynevelő intézetek képeivé teszi a Máriát oktató Szent Annát. Szent Anna a barokkban a bölcs anya pro­totípusa is, aki leányát maga oktatja.25 A Képes Bibliák használatát Luther ajánlja, de a protestantizmus igehirde­tése szóbeli kultúraként terjedt, szombat délután Biblia- és kátéolvasási gya­korlatok, a hangos olvasás módszerével. Burke kutatásaiból tudjuk, hogy a XVI-XVII. században a kátéolvasásnak nagyobb gyakorlata volt, mint a Biblia­­olvasásnak. A prédikáció arra való, hogy megismertesse a Bibliát, annak szö­vegét értelmezze. Ennek volt nagy hatása. 24 Jelentős irodalma van, és széleskörű vita veszi körül a kérdést, a diszciplínák között is. A hazai néprajzi irodalomban a népi vallásosság, népi kegyesség terminológiái ugyanazokkal a problémákkal értelmezhetőek, mint az európai diskurzusokban. Lásd Herbert Smolinsky inter­diszciplináris összefoglalását a kérdésről, vagy Wofgang Brückner néprajzi megközelítéseit. SMOLINSKY 1994., BRÜCKNER 1979., 2009., továbbá BRÜCKNER-BLICKLE-BREUER 1985. 25 BONCZ 2017.

Next

/
Thumbnails
Contents