Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 1-2. szám - Műhely - Simon Zsolt: A Perutz család Pápán
-г MŰHELY гАста Papensia XVII (2017) 1-2. szám MAGYARORSZÁGI BERUHÁZÁSOK A tulajdonosok magyarországi képviseletüket a XIX-XX. század első nagy iparosítási hulláma idején, 1892-ben Spitzer Sámuel megbízott cégvezető révén Budapest V. kerületében, a Sas utca 9. szám alatt nyitották meg. Az irodaházból irányították gyáraik nyersanyagszükségletének beszerzését, valamint ábrás és tűzálló szöveteik forgalmazását is. A magyar kir. kormány törekvése ebben az időben az ország iparosítása volt. Az állami és helyi adókedvezmények komoly vonzerőt gyakoroltak a gazdaság szereplőire, főleg a külföldi tőkebefektetőkre. A Perutz Testvérek prágai cég részéről Perutz Róbert 1899-ben előkészítő tárgyalásokba kezdett Hegedűs Sándor4 kereskedelem-ügyi miniszterrel és Szterényi József5 iparoktatási főigazgatóval egy magyarországi gyár esetleges alapításáról. A vasúthálózatba bekapcsolt nyugat-magyarországi régióban már voltak textilüzemek, így az osztrák birodalom területén fekvő gyáraikhoz közel eső Pápára esett a választás. Pápán az 1895-től működő állami dohánygyáron kívül nem volt nagyobb munkáslétszámot foglalkoztató üzem, így a kellő munkaerő is biztosítottnak látszott. A mechanikai pamutszövő, appretúra és festékgyár a használaton kívüli agyaggödör helyén, a Tompa utca, a Kisfaludy utca és a Bakony-ér kiszögellé- sében épült fel. A városi képviselő-testület a 25.000 forint névértékű, 1500 négyszögöl nagyságú földterületet ingyen, míg az Eszterházy út és környékén lévő, építésre alkalmas 13.817 négyszögöl telket kedvezményesen jutatta a vállalkozóknak. A telek közművesítése, a gyári berendezésekre és gyártási anyagok igénybevételére vonatkozó adókedvezmények, a város által biztosított kövezetvám- és vasúti mentesség szintén az gyár létesítését segítette elő. A város, mint I. fokú iparhatóság azt is vállalta, hogy 6 évig hasonló vállalkozásra engedélytilalmat rendel el. A kedvezmények az üzembe helyezés napjától 15 évre szóltak.6 4 Hegedűs Sándor (Kolozsvár 1847. április 22. - Bp., 1906. december 28.) szabadelvű párti politikus, főrendház és az MTA tagja. 1899-1902 között a Széli Kálmán-kormány kereskedelemügyi minisztere volt. Vö. NAGY 1908. 5 Szterény/Stern József báró (Lengyeltóti, 1861. november 5. - Bp., 1941. február 6.) politikus, felsőházi tag, a „Brassó” című politikai lap elindítója. 1896-1900 között országos iparoktatási főigazgató, miniszteri tanácsos, 1905-től államtitkári tisztet töltött be. MÉL 1969. 803. 6 VeML PL V. 72.a. 168/1899 (december 16.) közgy. sz. Az 1417. sz. és 1418. sz. telekjegyzőkönyvben feltüntetett 1500 négyszögöl földterület díjtalan átengedéséről, továbbá a 2644. sz. ^ 95 ^
