Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.2. rész: Tanulmány)

-s MŰHELY =Acta Papensia xvii (2017) 1-2. szám

vasható magyar nyelvű feljegyzés Hodosi Sámuel püspök 1709-es lelkészavatási akciójáról, melyet Felsőbányái Allós István esperes valamikor 1750 és 1760 között jegyzett le, tehát szóhasználata ezt a korszakot jelllemzi. Hodosi 1709 júniusában Pető György addigi tápszentmiklósi rektort Csesznekre és Bakony- szentkirályra rendelte ki lelkésznek (Táp Szent Miklósi Schóla Mesterségrül rendeltetett Csesznegi és Szent Királlyi Prédikátorságra), majd fél évvel később ugyanott fel is szentelte (és felszenteltetett Decemberben Csesznegben említett Püspöktől).509 Ha latinul fogalmazták volna, az előző ige latinul nyilvánvalóan ordinatus est, a második pedig consecratus est formában szerepelt volna. Ilyen példákat ezen felül az ugyanebben a jegyzőkönyvben olvasható kibocsátási kötelezvények között (Bozóki Dávid, Szilágyi Tönkő István és Be- rényi Ferenc gyülekezetbe rendelése)510 és a Torkos-féle jegyzőkönyvben (ifjabb Aracsi Gergely Kisasszondra, levitaságra rendelése)511 is olvashatunk.

Ezek alapján erre a korszakra nézve is igaz, hogy amennyiben magyarra akarták fordítani, az ordinatio szót többrétegű jelentéstartalma alapján magyarul többféleképpen is adták vissza. Amikor a konszekrációs oldalt domborították ki, a szentelés kifejezést alkalmazhatták, amikor pedig a gyülekezethez küldési mozzanatra gondoltak, azt a rendelés, kirendelés szóval fejezhették ki.

Ami az avatás szót illeti, ebben a korszakban sem lett az ordinatio magyar megfelelője. Maradt az egyházkelő szinonimája, amint azt a Torkos-féle összeírásban is láthatjuk: ebben az introductio (puerperarum) kifejezés részint így, latinból magyarított alakban,512 részint leginkább a magyar egyházkelő formában513 fordul elő, de néhányszor találkozunk a beavatás kifejezéssel is.514 Mivel azonban a lelkésszé válás folyamatában a korszak vége felé a Hevesi-féle ágen- dában feltűnt egy új liturgia, a lelkész gyülekezetbe való beiktatásának szertartása, ami latinul az egyházkelőhöz hasonlóan szintén az introductio ^bevezetés) nevet viselte, ennek magyar megfelelőjéül Hevesi szintén az avatás, pontosabban a beavatás szót használta.515

509 21. sz. dokumentum. KÖBLÖS 2014b. 102.

510 Lásd a 467-469. sz. jegyzetet!

5U Lásd a 442. sz. jegyzetet!

512 KÖBLÖS 2012. 94,107,109,126,133,135,137,148,151,153,165.

513 Uo. 97, 99,100,102, 104, 105,107, 108,111,114,115,116, 118, 119, 120,121,123,124,127, 128, 129,131, 132,134,136,139,140,144,145,146,149,152,154,155,163,164.

514 Uo. 142,157,158,159,161, 162,163.

515 Lásd a 338. sz. jegyzetet!- 64 ^